Lapszemle, 1931. november
1931-11-27 [1379]
t5 és megbékülnének az elkerülhetetlen veszteséggel,most azt követelik,hogy uj területeket kapjanak azok az államok,amelyekben tőkéik veszélyben forognak és ^rületnagyobbodásuk révén képesek legyenek a kamatokat megfizetni. Ugyancsak a Vreme /25/ Grandi olasz külügyminiszternek az Egyesült Államokban a békerevizió mellett tett nyilatkozataival kapcsolatban azt irja,hogy Olaszorszá g magatartása a békeszerződésekkel szemben téliesen szokatlan.mert a többi szövetkezett országgal együtt aktív módon vett részt a világháborúban és velük harcolt a sikeres befejezésig.Megbízottai utján tudatosan vett részt a párisi béketárgyalásokon és magáévá tette Eurőpa mai területi beosztását. Fel kell tenni azt a kérdést, hogy miért követeli ma a békeszerződések revízióját és miért áll azok oldalára, akik ellen háborút folytatott,s akiknek rovására tekintélyes anyagi és területi nyereséget ért el.Az is csodálatos, hogy ha már annyiszor száll sikra a békeszerződések revíziója mellett, miért nem mobdja meg,hogy mely szerződésekre és határokra gondol. Musanoff bulgár miniszterelnök ankarai utazásával kapcsolatban a Politika /25/ vezércikkben foglalkozik a török-bulgár viszonnyal és azt írja, hogy logikusan feltételezhető,hogy Musanoff az ő gyanús kíséretével a bulgár elzárkozottságből kiutat keres és segítséget oly államnál,amely nem tagja a népszövetségnek, amely politikájában oly inspirációkat követ, amelyek ellenkeznek a francia koncepcióval és nagyon közel áll Moszkvához és Rómához.Ugyanakkor, amikor Musanoff ázsiai barátjához utazik, a bulgár-görög tárgyalások meglepetésszerűen kompromisszummal fejeződtek be,s ezért azt a kérdést kell feltennünk,hogy Ankarában nem ismétlődik-e meg az a kísérlet,amelynek a célja valamely balkán hármasszövetség megteremtése Róma örömére.
