Lapszemle, 1931. október
1931-10-20 [1378]
som tokinti Hágát ezzel még a Népszövetség tagjának Japán kifogásai Amerika raegiiivásá ellen a Temps szerint nea politikai, hanem kizárólag jogi -természetűek Japán osak akkor aggódhatott volna Amerika bekapcsolódása miatt, ha Amerika be akart volna avatkozni R konfliktusba, avagy egy nemzetközi beavatkozást szorgalmazott volna Pillanatnyilag erről azonban szó sincs s a főprobléma ma is az, hogy aiképen lehetae siettetni a japán-kinai konfliktusnak közvetlen tárgyalások utján való rendezését, melytől immár a ÍTápszövetség egész morális tekintélye függ • A Debats /19/ nem tudja helyeselni Amerika bekapcsolásit a Népszövetségbe, mert Japánnak ezzel ürügyet adtak arra. hogy mó^ inkább szembehelyezkedjek a népszövetség békitő kisórleteivel a á Japán jogi érvelésre nehéz felelni.. Másrészt állítólag Japán arra is készül, hogy miután Amerikát meghívták a Tanácsba, ő a maga részéről viszont ozovjetoroszországnak a Tanácsba való meghívását is kivánni fogja ; A szovjettel való ilyen együttműködésre a Népszövetség sajnos már számus precedenst teremtett 9 bármennyire kifogásolható volna is Japánnak ez a sakkhuzása, annyi bizonyos, hogy a Népszövetség maga kény szeri te tte reá- Ezzel kapcsolatban a Debats oikkirója Beröus azt a föltevését fejti ki, hegy nagyon lehetséges, miszerint Tokió ós Moszkva nemcsak hogy nem riválisok Mandzsúriában, hanem már meg is egyeztek t Mandzsúriának japán és orosz érdekszférába való felosztásában, Mindenesetre gyanús tünet volt már az iá, hogy amikor nemrég a szovjet betört Haftdzsuriába senki sem emlegette a Kellogg-paktumot, a Japán a füle botját sera mozgatta A kommunista Humanitó /18/ megállapít ja., hogy Japánnal szemben a'Tanács tehetetlen, aminek főoka az, hogy a na^-hatalmak mindegyike félti Kinában a maga érdekszféráját. Mégis ugylátszik, mintha a gapán imperializmus erőszakoskodását a többi hatalom oegsokelta volna A genfi tanács tárgyalásai ban mindenesetre nagy szerepet játszik az a törekvés is. bog} 7 Kinából egy szovjetellenes bázist
