Lapszemle, 1931. október

1931-10-09 [1378]

párti kőnyomatos, a"wationalllbernl Körrespondénz" többek között a következőket irja:

1 Ha a birodalmi kancellár most azt hinné, hogy az eddigi kabinetet néhány változással a , j o a na rat, a kemény áldozatok, de a határozatlan tempó eddigi politikája alatt folytathatja, ugy attól tartunk, hogy számos olyan párt támogatásáról le kell mondania, amely eddig az ö oldalán állt... A döntés azonban az úgynevezett nemzeti ellenzék pártjaitól is függ, amelyek Vasárnap harzburgban összeakarnak jönni, uingeldey képviselő Schleswlgeen tartott beszédében arról beszélt, hogy semmilyen közreműködés nem utasítandó el, minden felajánlott kezet meg kell ragadni.' Cskar stark a Berl* Tagebl. /7-47ó/ vezércikkében kifejti, hogy az összkabinet lemondás_a_ semmiképen sem lett volna szükséges. Ezért sok minden szól amellett, hogy a lemondási határozatra való kezdeményezés utolsósorban nem ls a birodalmi kancellártól, vagy magától a kabinettől, hanem attól a helytől Indult ki, amelytől az urak a mult évben megbízatásukat kapták. Ha Brüning eleget tesz uj megbízatásának, akkor a radikális jobboldaltól ép oly kevéssé várhat kegyelmet, mint eddig, A nagy attakot, amelyet ellene Bad Harzburgban készítenek ele, be kell várnia, akár pótolja wirth Guerard és curtius urakat erőse.bben jobboldali férfiakkal, akár nem. A Nationalliberale Korrespondenz feltűnően ellenséges közleménye legalább is a német néppártnál alig enged már előzékenységet remélni. De még akkor is, ha sikerülne e pártot mégegyszer megnyerni, fennmaradna az a nagy kérdés, vájjon a szociáldemokrácia mindazok után, amit az utóbbi időben eltart, megtarthatná-e a második Brüning-kabinettel szemben a szükséges elhatározási szabadságot a tolerálásl politika folytatására. ^ szociáldemokrata 7or?mrts /7-74C/ a hivatalos kommünikéhez fűzött megjegyzéseiben többek között azt mondja, hogy a német alkotmányos életet egy ujaub kuriózummal gazdagították, amennyi ben a kormány a 48. cikk alapján