Lapszemle, 1931. október
1931-10-09 [1378]
/ r '-4?ó/ közgazdasági vezércikke bővebben, megvilágítja az amerikai bankok lmffioblÍ|tásáiiak keletkezését és azokat az .okokat, amelyek Hoqvert ujabu akciójára késztették, közöttük a külföldi hitelek "befagyását'' is-' ^ \ uerl Vagesl..-uan /8-474/ Hans Hoger Ivladol iró és történetíró, aki Ferdinánd bolgár cárról könyvet irt, Interjút közöl III Boris bolgár cárral, akivel közölte, hogy egy olyan munkát leszit elő, amelyéén róla sok szó lesz. 'Kérem csak rólam ne, én csak szeszen kis'! ; ^zmr^es voltam a nagy üzemben. Kiváló államférfiak egész csoportja törekedett arra, hogy Bulgáriát szerencsétlenségéből kiemelje. En csak mellékszerepet játszottam, A legfoub köszönetet ez a oeeeálatraméltó bolgár parasztnép érdemli, a oolg^r parasztot ke].', énnek tanulmányoznia. Bulgária külpolitikája? a Fekete Tenger eeak egy nagy belső to- ue a Fekete Tenger határos az orosz tengerparttal is, hány eszmét hoz onnan a szellő ide. az számunkra . re nik i v ü i fontos. Mi itt a Balkánon mindnyájan a uékét akarjuk;; aegelégeltük a háborút győzök és legyőzöttek, Persze van itten Északkeleten még egy fenyegető ék, de mindnyájan ágrárorszáyok vagyunk, mindnyájunknál ugyanaz a válság van. AZ orosz paraszt élet ujjársndezése a mi parasztjainknak nem kell. Itt mindenki szívósan ragaszkodik a darab földjéhez. t)e mi mindent tanulhat a régi íurópa aoszországtói! semmiképen sem tartozom azokhoz, akik ugy gondolnak rá., mint a pestisre. Mindig oámultam ls a nagy orosz állámférfiakat^ Goi .jön csak csicserin nagy ázsiai politikájára. Lll'yen kévéséi értéttia régi Oroszország ilyen dolgokhoz, hrősen i;ie•;. vágyok arról yoződve, hogy mindnyájan tanulhatnánk ebből a gigantikus kislfletbol-.«. Bulgáriában mindenki az újjáépítésen dol•e -i Wgré me'gjvú•::"°1 kell lennie a világnak helyzetünk iránt.