Lapszemle, 1931. október

1931-10-01 [1378]

"elmen foglalkozik a német-francia gazdasági együttműködéssel s azt a nézetet vallja, hogy Franciaország nem normális gazdasági partner. A kérdés már most az, vájjon slkerulhet-e a német tárgyaló reléknek a franciák nagyobb politikai koncepciójára való tekintettel tisztán olyan gazdasági részletmegállapodásokat kötni, amelyek Németország számára is előnyösek, anélkül, hogy ezzel valami elvi dolgot adnának fel. sajnos nem nagy a remény, hogy a további fejlődés ezt az irányt fogja venni. Továbbra is, -úgymond- arról vagyunk meggyőződve, hogy a franciák mindenekelőtt arra helyeztek súlyt, hogy Ismét gyakorlati befolyásolási lehetőségeket nyerjenek Németországnak, mert az ilyenek értékes lehetőségeket nyitnak meg számukra Németországgal szemben való politikájuk részére és erősiti nemzetközi helyzetüket, amely tekintettel a Jövendő leszerelési és adósságkonferenclára, amelyen elszigeteléstől tartanak, nem lehet elég erős. alapjában minden arra Jön ki, hogy Németországtól lépésrőllépésre elvegyék az elhatározási szabadságot, amelyet egy erős német kormány előbb-utóbb Igénybe vehetne. Mindezekért Franciaország nem nyújt semmit, egyelőre még a pénzes zsákon tartja a kezét-- A nagynémet Kreuz ztg. /29-Ü7Ü/ hasonló értelmű GB.-jelzésű vezércikket közöl, amely arra a konklúzióra jut, hogy Locarnóban és Tholryban ugyanazt a nótát fújták, mint amilyent most hallani a berlini találkozásról szóló német-francia kommünikében. Thoiryoól és Locarnoból nem lett semmi. Minden remény csalódott, minden várakozás csalfa volt. Mindaddig, amig Franciaország ragaszkodik az európai hegemóniára való törekvéséhez, mindaddig, amíg nem egyezik bele a Németországtól eddig megtagadott egyenjogúságba, minden német-francia megegyezési kísérlet hiábavalónak kell, hogy bizonyuljon. Ezen a német-francia gazdasági bizottság sem íog változtat-