Lapszemle, 1931. október

1931-10-08 [1378]

a külpolitikában a genfi hibák következtében való változtatásnak, ha épen ezt. a tevékenységi teret akarnák rezelválni Curtius dr-nak amelyre nagyon korlátolt rátermettsége van? A Berl lageol. /6-471/ Rudolf Olden cikkét közli a kabinetátalakitásről, azt tartván, hogy Brüning számára ezen az uton csak keskeny ösvény marad meg, amelyen lépésről-lépésre a legnagyobb elővigyázatossággal kell haladnia, A német nemzeti párt vezérének, hugenbergnek főlapja azt mondja, hogy csak egy olyan kormány kerülheti el a nemzeti ellenzék-legeiéseub harcát, 'amelyben a nemzeti ellenzék kormányoz'. De Brüning és augenberg között egy olyan politikai szakadék tátong, amely áthidalhatatlannak látszik, A szociáldemokrácia állása a birodalmi kancellárral szemben csendes társvlszonyanak tartama alatt, napról-napra rosszabbodott, A SeydewitzRosenfeld-csoport leválása nemcsak lázadás volt a pártfegyelem ellen, hanem egyik tünete volt annak is, hogy milyen nehezen viselhető el a tolerálás az egész párt számára. Epen ezért aligha hasznos Qoiog, hogy a kabinet összlemondásra határozta el magát. A szolidáris lemondás uj nyugtalanságot hoz az összhelyzetbe. Lehetséges lenne, hogy a kabinetalakitás meghiúsul, és hogy a szárnycsoportoknak többségi kormányok alakítására irányuló kísérletei nem folynának le szerencsésebben. Ha pedig a birodalmi elnök akkor Brüningre térne vissza, akkor a kancellárnak ugyanarra az itra kellene lépnie, amely mostan van számára kijelölve & parlamentáris bázistól, akármilyen zük lett is, nem szabad megválnia. Épen ezért szilárdabban áll, mint valaha ma is a külpolitika elsőbbsége...A külföld igen labilis bizalmától való függőség tagadhatatlan, csak öesperádó, katasztrófára áhítozó, csak bolondok Ignorálhatják azt. A szociáldemokrata Vorwárts /ó-467/ szerint nem fokozhatja a birodalmi kancellár tok in-