Lapszemle, 1931. október

1931-10-07 [1378]

Az olasz reviziónizmus Genfbea oimmel a Beneshez közelálló brünni M

Li dove Noviny" /6/ római levelező* je többek között irja, hogy agazdasági krizis megfosztotta Grandi külügyminisztert a babéroktól, mert ha a gazdasági krizis nem okozna gondot az olasz közvéleménynek, Grandit, mint Mussolini politikájának erkölosi győzőjét Géniben szokatlan lelkesedéssel fogadták volna Itáliában. Grandi külügyminiszter feladata rolt Genfben akár közvetlen, akár közvetett t áaadást intézni az összes nemzetközi szerzőiéaek revíziója érdekében* Ízen tervhez alkalmas szövetségeseket, az európai elégedetleneket kellett természetesen megnyerni* Első volt to

agjorország, amely könnyen hagyta magát megSzolid£eni,Nehezebb feladat volt Németországot megnyerni, de llémetoraszág mégis, hangos politikai felébredésével megnyugtalanitotta Franciaországot és Angliát is. Ausztria magatartása nem okozott aggodé Ir.at, Oroszország t artózkodó volt* Azonban az államok olasz csoport ősit ás át megrősitette Törökország csatlakozása^ 1

sár némely szövetséges időnként csalódást okozott, mint Németország az osztrák-német vánunió gondolat ával,szisztémát! kus törekvés a genfi re« ^lz ión izmus ért egy pillanatra sem szűnt meg* Olaszország eleinte habozott, de azután a leszerelési probléma útjára lépett, amikor ugy talál ta, hogy ez aa ut is vezethet a reviziónizmu^ hoz* Azután a cikkiró u~ tal a fr snci&™angol ellentétekre a leszerelés kérdésében, valamint az Egy -Államok magatartására és azt mondja, nogy mig az angolszászok egyre jobban csoportosultak a gazdasági helyzet körül, Grandi a fegyverkezési szűnt; t indítványozására! iprkodott alátámasztani a revizió» nizmust, Azonban a genfi vita meggyőzte arról, hogy Anglia és Franciaország közötti felt ét elesett mély&akadék inkább csak mint theéri a él az olasz politikusok ftgebem,* Az olasz inás.t,vány * fegyverkezési szünet-