Lapszemle, 1931. október

1931-10-06 [1378]

Külpolitika -?2ük&£geb_e_a_]2ékes20r^ címmel a 'Monitor" /ll/ párisi munkatársa /Sisley Huddleston/ azt fejtegeti, hogy Suróp&nak sok égető problémája közül a legégetőbb a béle szerzőcdések revíziója A rossa bélre szerződések az okai Európa mai kavarodásának •, Izekből erednek a leszerelést akadályozó viszonyok, a kereskedelem dezorganizáltsága a munkanélküliség és a szociális forrongások, rópánavtehát komolyan kell foglalkozni azzal a kérdéssel Lehet-e és miképpen módosítani a békeszerződéseket A legyőzöttek sérelmeit és köTeteleseit felsorolva cikkiró" megjegyzi, hogy ezek természetesen nem orvosolhatók, illetve elégíthetők* ki maradéktalanul, mert a győztes országok álláspontja Tan legalább is olyan alapos mint a területeiktől megfosztott országoké, ftem tagadható azonban, hogy a békeszerződések tervezőit elfogultság tudatlanság tájékozatlanság önkényesség és favorit izmus vezérelte, és hogy egy tárgyilagos f elülvizsgálat megdöntené az 1919-i határozmány ov némelyikét A "Monitor* rámutat , hogy az élet folyamán aa antagónizmus győztem ós legyőzöttek között, nem hogy enyhült vol^a, de a gaadasági leromlás következtében még inkább kiéleződött. A legyőzöttek exasperáclőjávai lépést női a győztesek bizalmatlansága Ennek a sötét helyzetnek alapjára kell nézni mert saőnoklásokkal nem lehet azt elfüggönyözni. Rövid idővel ezelőtt még anatémát mondtak: arra. aki a revizió lehetőségét említeni merte, ma pedig komolyan mérlegelik a kérdést olyan körökben is amely éktől a legkevóabbé lehetett volna rárni /Londoni Times ankétja pro és contra revízió/* A hábosrut mint politikai eszközt a Felleggé paktum kiküszöbölte. ir,1a a "Monitor*., a békeszerződések Jceviaióját tehát békés