Lapszemle, 1931. október

1931-10-06 [1378]

ge is biztosíttassák, ehiiez a cikkíró szerint föltétlenül szükséges, hogy továbbra ls megmaradjanak azok a keretek, amelyekben ez a közeledés létrejöhetett, vagyis biztosítani kell a köztársasági és demokratikus uralmat Németországon, mert az világos, hogy a francia kormány sem egy Hitlerrel, sem pedig egy Hugenberggel nem ülne öszsze tárgyalni, de nem ls kezdhetne velük semmit. Újból kisért egy Dunakonföderáció gondolata és ez adja témáját a Grenzbote^/^/^l^z^^é^-l^é^^M^^z. Elég érdekes fejtegetések után a cikkíró odakonkludál, hogy egy dunakonföderációs elgondolás megvalósítása ma - amikor a volt monarchiát elég helytelenül feldarabolták és annak helyén az azt alkotó államok önállósága igen erősen kezd kibomborodnl - nehéz diplomáciai munkát jelentene, mert mindjárt az a kérdés nyomul előtérbe, melyik állam vinné ebben a hangadó szerepet. Prága bizonyára nem akarna arról lemondani már csak azért sem, hogy önállóságát ne veszélyeztesse, Magyarország hasonló okokból szintén megkötné magát, Jugoszlávia és Románia pedig mint kívülállók annál kevésbbé lesznek hajlandók holmi mellékbolygó alárendelt szerepére vállalkozni. Wlenről majdnem egészen meg is feledkezett volna a cikkíró, mert a mai Ausztriára nagyon helyesen jegyezte meg egy svájci Író, hogy a kis Ausztria egy Dunakonföderáci kereteiben igen jól betölthetne a randalírozó szerepét. Általában az a felfogás, hogy egy Dunaföderáció a mai körülmények között olyan kényes és komplikált problémát adna fel, aminővel évszázadok óta nem bajlódtak. AJPrág^a mlnt a Prager Presse /2/ Írja, egy baráti búcsúztató üanketten mondott beszédében örömének adott kifejezést afölött, hogy ismét Prágában lehel, ahol 5 már ismerős és újból dolgozhat a két ország közötti baráti viszony megerősítésén. ORSZÁGOSLEVÉLTÁR