Lapszemle, 1931. október

1931-10-31 [1378]

konferenciát 1932.október első napjaira fogják összehivni./Vrem3 29/ Ugyanez a lap Leon Szavadzsián cikkét hozza vezető helyen,^ifflelyben a cikkiró megelégedéssel állapit ja meg, hogy a balkánkorji'ereűőiit^^ácskozásának egész ideje alatt kerülték a kényes kérdéseket,s ezzel lef&tővé tették,hogy a konferencia a balkán népek egymáshoz való közeledésinek %yében hasznos munkát fejtsen ki. A második balkán konferencia a balkání|Épfc egymáshoz való közeledésének legszebb manifesztációja volt.Egész H^rő}|||erdeklődé9e kisérte a tanácskozásokat,s a legelterjedtebb lapok,mint a Le'Temps és a Times a konferenciát fontos nemzetközi eseményként tárgyaltáki^TudvaJévő, hogy a kon* ferenciát a genfi nemzetközi békeiroda kezdeményezte 4ö $r C^éíegie alapítvány európai központja anyagilag támogatta, s az angol és a francia kormány morális tekintélyével melléje állt.Fontos,hogy a konferencia határozatai ne csak a papíron legyenek,hanem meg is valősitassanak,s etekintetben fontos Rüzsdi bej török külügyminiszter kezdeményezése,aki már eltáfezitette azt a formulát,amellyel balkán kollégáit tanácskozásra hivja egybe. A balkán külügyminiszterek tanácskozási helyének Belgrádnak, Athénnek vagy Szófiának kellelennie, mert Jugoszlávia,Görögország és Bulgária bír domináló jelentőséggol a Balkánon,kiterjedésük 762 ezer négyzetkilométer,holott Törökországnak csak 21 ezer négyzetkilométernyi területe esik a Balkánra.El kell készülve lenni arra,hogy a hat balkán külügyminiszter tanácskozása nem fog azonrali konkrét eredményeket gyümölcsözni,mert a balkán államok politikai és gazdasági érdekei egymástól annyira eltérők, hogy nem lehet összefogó határozatra gondolni. A Politika és a Vreme /28/ reprodukálják Albert Londres-nek a Petit Parisienben megjelent cikkét, amelynek cime * Honnan ve AZ \ % fr. M. R. 0. R fl^ ?.t.« ? Albert Londres ugyanis a macedón kérdést a helyszínén taffHtójnyozta as látta