Lapszemle, 1931. október

1931-10-30 [1378]

a gyáriparosok egy panaszkodó értekezletén nondctta el, azzal nyugtatva meg a román gyáriparosokat, hogy a külföldi- államok* ipari élete Romániáénál roszszabb viszonyok között van. Legnevezetesebb kitétele azonban a pénzügyminiszter expozéjának az, hogy a .1eler» leg

i e

urópai gazdas;ági _ v 1 sj;p n^pjc_ ^ z Ö ;U ^Qgl-gQgjgJr5-^

11,01(11 kölc

sön

t vagy segítságe_t_kajjhasson_»igyhogy Románia talpraállása csakis belföldi erőfeszítéstől várható, /Pedig Argetolantii csak nemrégiben nyilatkozott ugyanilyen nyíltan arról hogy ujabb külföldi kölcsönt akar szerezni Romániának és erre meg is van minden reménye Bef megj*/ Egyébként sablonos szólamokat hangoztatott expozéjában a pénzügyminiszter "a szegénység költségvetéséről"^ szokás szerint hangoztatva a takarékoságra vonatkozó szólamokat ls„ Cáakhogy erre az ' ú

gyne

v

eze

tt ta

karékos

kodás-ra furcsa fényt vet a Nagyváradi ^aplő 29-245 vezércikke,. Alig néhány napja került nyilvánosságra ugyanis néhány minisztérium egy hónapi kiadási kimutatása. Az adatok elszomorítóak. Pld a pénzügyminisztérium egy hónap alatt 1 milliárd és 51 millió lejt költött Vájjon mit csináltak ezzel a horibilis összeggel? A hadügyminisztérium háromnegyed milliárdot költött egy hónap alatt , A közoktatásügyi minisztérium harminc nap alatt 437 milliót adott ki- Ha tízezernyi tudós élne Romániában államköltségen, akkor is sok volna ez a csaknem féImilliárűnyl összeg.