Lapszemle, 1931. október

1931-10-28 [1378]

és revíziós jelszavakra nézve áll tehát fenn megegyezés a két poli tika között Olaszország a Néoetországhoz való közeledést különben főleg az un., francia hegemónia elleni küzdelem egyik eszközének tekinti Jellemző errenézve az,, hogy amikor a francia miniszterek Berlinbe látogattak, az olasz sajté egyébről som beszélt mint ar Sói, hogy Franciaország szolgaságba akarja dönteni Németországot hogy Európában korlátlanul uralkodhassak A francia-német megegye zés lehetőségét "Rómába mindig aggodalommal nézik. Olaszország a maga politikai szerepét ugy fogja fel. hogy Németország és Francia ország között ő tartja fenn az egyensúlyt s ezért hol az egyik, hol a másik kártyájával játszik, Heg jegyűi a cikkiró végül azt, hogy az olasz sajtó milyen bátorító hangon beszól a német Hitlerizmusról, Franciaország; ném i^gmláthat barátságos megnyilatkozást abban, hogy Olaszország támogatja azt a német mozgalmat amelynek sikere Európát a - háború ' ve az e dőlnének tenné ki Olaszország Magatartása egyáltalán nem mutatja azt mintha az európai szolidari tant és együttműködést, amelyet Barnában oly szívesen hangoztatnak. az olasz politika valami nagyon komolyan venné A Débats /27/ rámutat arra . hogy Grandi berlini látogatásával egy időben a fascista párt főtitkára a békereviziót ós a leszerelést hangoztatta, Már pedig Európa felforgatásának legjobb eszköze az, ha csökkentik a status-quo őrzőinek ereiét és a felforgató törekvésű államok erőit meg növelik Éjjpé'rt ezt remélik elérni a leszerelési konferencián azok, akik mm akarnak belenyugodni iegyőzetósükbe és azok, $kik irigykednek volt szövetségeseikre, a ezért nem akarják a lókét konszolidálni és garantálni A be kerevízióra és az egyenlő fegyverkezésre tett célzást Brüning kancellár a Grandi berlini látogatásán rendezett banketten s Grandi ugyanilyen értelemben oyi