Lapszemle, 1931. október

1931-10-27 [1378]

BoraU amerikai szenátornak a francia sajtó képviselői előtt tett kijelentéseihez a Germanla /25-477/ megjegyzi, hogy Laval ameri- : kai utjának minden gondos rendezése dacára olyan Incidensek játszód­tak le, amelyek nem akarnak teljesen bele Illeni egy Darátsági látoga­* tás francia-értelmű keretébe. Már az "Ile de Francé" fedélzetén kor­rigálnia kellett Láváinak new yorkl üdvözlő beszédét és amikor a Ci­ty Hall-oan a veszélyeztetett francia biztonságról kongatta meg hang­ját, sem hallgatóságánál, sem a sajtóban nem talált megértő visz hang­ra. Borah frontális támadást intéz. Nem szorítkozik arra, hogy kije­lentse, hogy a leszerelés az adósságtörlés előfeltétele, hanem inkább azt hangoztat ja, hogy csak a német keleti határ és Magyarország tart­hatatlan állapotainak revíziója teremtheti meg azt az európai béke­hangulatot, amely beható leszerelési intézkedéseket tesz lehetővé és hogy majd csak egy a megértés szellemében revideált Európáért vállal­ható garancia. Borah ezen állításainak Németországon nem kell tényle­ges igazolást szerezniük, hiszen mi - úgymond - már tiz év óta szaka­datlanul ismételjük, hogy a párisi külvárosi szerződések által terem­tett helyzet tarthatatlansága képezi az általános európai nyugtalan­ság tulajdonképeni okát. A francia politika változatlan jellegére mu­tat rá a reviziós kérdéssel kapcsolatban Dr. Kari Mehrmann cikke a nagynémet Kreuz ztg-ban /25-298/.A cikkíró a francia közvéleményben mutatkozó revíziós vitatkozással szemben arra mutat rá, hogy nem el­ső izoen történik, hogy a francia nép uj "módszerekre" határozta el magát a Német Birodalommal szeműén. Persze egy felelőségtudates poli­tikának mégis kötelessége megvizsgálni, hogy mennyiben közelíthető meg Franciaország a reviziós gondolat számára. Ne vegyék tőlünk rossss néven, ha ma a francia reviziós beszélgetésekben csak a német népne elégtelen engedményekkel való csititását látjuk. Amit Franciaország

Next

/
Thumbnails
Contents