Lapszemle, 1931. október

1931-10-26 [1378]

A Corriere della Sera /'<&/ vezércikkében Alberto de Stefanl azokkal a francia lapokkal és Írókkal száll vitába, akik most azt hangoztatják, hogy Franciaország döntő befolyást tud gyakorolni az • egész világ pénzügyi jövőjére. Ez a nemzeti büszkeség egyik megnyilvánulása és egy ilyen lélektani túlzás kialakulásához hozzájárul nemcsekély mértékben Laval északamerikai látogatása is.. Senki sem száll vitába azt illetőleg, hogy Franciaországnak pénzügyi politikája Irányítóinak és bankárjainak tényleg sok befolyásuk van e pillanatban a világ pénzügyi helyzetének alakulásaira. E kérdésben is meg kell tartani a középutat és megállapítani, hogy még azért nem lehet szó arról, mintha abszolút befolyásolója lehetne Franciaország a világ pénzügyének, mert bizony vannak még egyes körülmények és feltételek, amelyeket a francia kormány sem veszíthet szemelől és vannak olyan tények, amé^ek fölött még a francia akarat sem vált úrrá. Az igazság tehát az, hogy a világ pénzügyi sorsának alakulása még nincs teljesen kiszolgáltatva a franciák kénye-kedvének. Megállapítani kívánja a cikkiró azt ls, hogy ebben a nagy arany özönlésben és felhalmozódásban, mely most Franciaországban végbemegy, van valami mesterkélt és ugyanakkor valami kívánnivaló is gazdasági szempontból. Még ők maguk is érzik ezt és sejtik, hogy ez a jelenség nem tarthat igy hoszszu ideig, mert a világ aranykészletének elosztódásában kell, hogy rövidesen változás álljon be és azt a tényt, hogy most a világ aranyainak tömege tényleg a Francia Bank páncélszekrényeibe folyt össze, csak részben lehet egy öntudatos francia bankpolitikának tulajdoni tani .mert jorészben nemzetközi körülmények és események véletlen öszszejátszódásának eredménye. A cikk ama remény kifejezésével végződik, . hogy a bank és hitelügyletek normális funkciója ismét visszatér, amikor nem kell tartani sem az Egyesült Államok, sem Franciaország pénz«p»c-7Árnc l PuFITÁ';