Lapszemle, 1931. október

1931-10-24 [1378]

látszik és reméli, hogy azzal a pénzügyi túlsúllyal, amellyel ma . rendelkezik, sikerülni fog Ausztriát is, Magyarországot is terveibe bekapcsolni és engedelmes eszközökké tenni,riválisalt pedig könnyűszerrel elhárítani útjából. A cikk további részében utal arra, hogy az osztrák-német vámuniós terv is tulajdonképen egy hasonló középeurópai gazdasági konstelláció kiinduló pontjául volt szánva és utal a Germania egyik cikkére, amely kifejtette, hogy e terv megvalósításához Németországnak minden adottsága és tehetsége megvolt, csak pénze nem. AZ annakidején annyit emlegetett és fejtegetett Dunaföderációs terv is francia gondolat volt, amit most sutbadobtak, de csak az elnevezést, mert az amögött lévő szellem megmaradt. A német-osztrák vámuniós terv elgáncsolása után ismét a francia-cseh Középeurópa-terv kezd előtérbe nyomulni. Paris és Prága felfogása szerint Európában ma csak két állam nevezheti magát igazán konszolidáltnak és ennek alapján csak két állam tarthat Igényt a vezetőszerepre és ez Franciaország nyugaton, Csehszlovákia pedig délkeleden. Franciaország semmiésetre sem gondol arra, mondja a cikk, hogy Nemetorszagot ismét talprasegitse,mert sejti, hogy akkor azokat a középeurópai francia terveket, amelyeknek végrehajtását Csehszlovákiára bizta, megzavarná. Arról a részről, ugyhiszik, hogy Németország pénzügyi és gazdasági nyomorúságában könnyen rákényszerithető, hogy a francia tervekhez hozzájáruljon. És Itália beleegyezése is remélhető, természetesen olyanképen, hogy mástéren kompenzációt nyerne. És ez annál inkább lehetséges, miután Itália befolyását a dunamenti államokban Magyarország ujabb elfordulása óta tűnőben látja és ami különösen Magyarországot és Ausztriát illeti, azok könnyen kezelhetők lesznek, mert elég &? Franciaország a pénzes zacskót magasra akasztja előttük, A cikk azzal a megállapítással végződik, hogy a csehszlovákiai németekr^k