Lapszemle, 1931. október

1931-10-23 [1378]

Külpolitika . A Hearst-, lapok a háborús adósságok revíziója ellen, Aa •Am

e

M.Iépssava« /ö/ polemizál f.R.Hearstnek, az izolációs poíitifra régi előharcesának egy c i» év el, amelyben arra szólítja fel Amerika népét, hogy tiltakozzon mindem olyan törekvés ellem, amely a háborús adósságok revízióját oélozza, Eoarst szerint, ha Amerika elengedné as adósságokat, akkor az európai ipar és Veresvedelem lábrakapna és veszély ez tetaé az anetikal érdekeket , Ha as Igy -Államok elnökének, úgymond, jobbam a szivén fekszilr Európa sorsa mint Amerikáé, amint ezt a moratóriummal ls megmutat ta* akkor adja át a helyét egyelyam admiaisz te rációnak, amely Amerivát élőbbre helyezi Surópánál. Az "Am M.Hépszava* azt "kérdi*, hogy mi haszna volt Amerikának eddigi izolációs politikájából? Kifejti, hogy Amerika sem prosperálhat addig amig lurópa talpra nem állt és amig a békeszerződések politikai és gazdasá gl igazságtalanságait jóvá nem teszik ,lurópa átalakulási folyamatának várható fejleményeivel foglalkozik a "Monitor* /z/ párisi tudósítójának /Huddleston/ egy cikke t amely bem a renaissaacehoz vagy a reformációhoz hasonlítja a mostani aagy vajúdást.. Hogy az hová fog vezetni nem látható előre, de semmiesetre sem vissza a 13 év előtti időkhöz Be a mai állapotnál sem fog megállni? Azok, akik azt hiszik, hogy a versaillosi szerződés** bői keletkezett uj Surópa végleges m c s al ód nak 0 .lur-ÓEfc. ,n«B _f o& _a _ma i állapotba belenyugodni^ és nem fogja magát alávetai az önkényesen rá» oktrojált szerződések törvényeinek* Minél korábban fogják ezt az illetékesek belátni, annál jobb lesz lurópára nézve. A háború utáni bajok aagy része abból keletkezett, hogy nem értették meg a gigantikus forrongást- amelyet a háború nem provokált, hanem osak siettetette Maga