Lapszemle, 1931. szeptember

1931-09-25 [1377]

Azt a gondolatot ls felveti, hogy Franciaország járuljon hozzá ahhoz hogy Togot.és Kamerunt adják vissza Németországnak. Csak ilyen áldozatok árán nyerhet Franciaország bizonyosságot arról, hogy nyugalmát Németország, vagy valamely középeurópai blokk, nem fogja megzavarni. Ugyanott a Prankf.ztg./25,-710/ berlini távirata jelenti, hogy most már véglegesen_meg_van_állapitv í25_i§-$í§-^5gerckor_hagyiák_el_Párlst_gs_vasálliaD_8_éra .áZ.perckQr érkeznek^Berlinbe^ Lavalt utján Monier és Buisson, Briand külügyminisztert Berthelot alállamtitkár,Légér kabinetfőnök és Paysselon helyettes kabinetfőnök kisérlk. A hivatalos látogatás tartama két napra fog korlátozódni. A francia államférfiak kedden reggel ismét elfogják hagyni Berlint. A sterling megrázkódtatása a Germanla /Ző-zzZ/ W.H.-jelzésű vezércikke szerint eddig a legmarkánsabb, de bizonyára uem_a_legutolsó _állomás egy _olyan ut o_n _ame ly _va_G y _a _vi 1 ág káoszra_va^y_ _a jlqlgoknak telje seri _u j j árendezésére ve zet L A_z _ango 1 _v%i^l%Y.lis^ jojejncsak gazdaságilag, hanem politikailag_is egészen^más_helyzetet tere_mte_tt mint amilyen valaha létezett, A versaillesi rendezés kapitalista hatalmak hatalmi rendszerén alapult, határozott rangsorral, mint ahogyan Középeurópa katonai összeomlása után a dolgok akkori állásának megfelelt, A változás, amelynek jönnie kellett, és amelyet minőe&fci jönni látott, azonban nem politikailag, hanem gazdaságilag történtDe épen olyan kevéssé, mint ahogyan a La Manche csatorna nem képezett biztos gátat a válságjárvány átugrása ellen, épugy ^l^alvanyjilhat valamely napon Franciaországnak arany tői jé s jTe &y YArjLő 1 aj^qgő. vértje is. Ugylátszik, hogy a francia politika hajlandó az uj helyzetből levonni a következményeket, A világtörténelem a mi napjainkban gyors léptekkel halad és £Jr^ ha nem akar túlságosan messze hátulmaradni-, A Hoover-akció egv első aa^