Lapszemle, 1931. szeptember

1931-09-14 [1377]

ífá't_lékicsin^elní és azt a beszédet, amelyet a Népszövetség közgyűlése előtt Franciaország'nevében tartott, bagatellzálni. Épen olyan fontosnak tartjuk azt, amit mondott, mint azt, an11 elhallgatott. Egy szót sem szólt Grandi javaslatáról, amely Cecil lord fejteget se an olyan nagy szerepet játszott, egy szót sem szólt a rej iciós és az atíősságkérdésről, amelyek Franciaországon kivi szes országok számára a jelenlegi v£ls fŐproblémáját ik. Pótlékul Brland fegyverkezéspolitikai remlnissze- Lakat nyújt és mialatt Németországon, Angii átan és Olaszországon azon a kérdésen törik a fejüket, hogy niképén ússzák meg a jövő telet, azalatt Arist ide Erland kiássa a genfi jegyzők'.. , szép hulláját, amelyet hét évvel ezelőtt földeitekéi, j^emmi.t _ssm ^tanult _és .semmit jsem jfe 1eit_ett

v Kétségtelen, hogy a leszerelési munka Brland ujabb elő- * retörése által további jelzáloggal terheltetik meg. Most már pontosan tudjuk,.-hogy miképeii akar Franciaország operálni, ha 193~-Oen Genfben sarokba szorítják; Előbb nemzetközi biztonsági paktumot szánk. .ói ydékokkal a résztvevők számára, azután lehet a leszerelésről beszélni. Locarno és cellogg-. paktum rendben fo.ly ópszövetségi paktum jótíolog, de Franciaországnak ké: ; atóbb biztonságokra, azaz egy fegyverben álló Karójára van szüksége, amely hajlandó Franciaország érdekelért menetelni. Ez a követelés méltóan sorakozik a francia leszerelési memorandum és Maginot legutolsó beszéde\ mellé. Curtius üt, b3rjr^ajynr a Népszö. vétség szeptember iz-iki i : zgyülésén ^y^qtt^J^széMt^_aJ2> s s. Ztg./i2-4öl/nagy beszőnek mondja és kiemeli, hogy Curtlus a <d leszerelést követeli. Úgymint Brland, Curtlus is elkerülte, j