Lapszemle, 1931. szeptember

1931-09-26 [1377]

helyzetről tett 24-én a 33-as bizottság tanácskozásainak tárgyát képezte, amelynek a magyar külügyminiszter jelentése által hozatott tudomására. A távirat ezután a jelentést ismerteti.- AZ angol pénzügyi intézkedéseknek Magyarországra való kihatásairól szól a Neue z,ürch.ztg./ií3-1803/ wg-távirata , amely jelenti, hogy a londoni eseményeknek aa-én az volt a következményük Budapesten, hogy a bankok és a postatakarékpénztárak betétjei erősen növekedtek, mert a közönség, noha az aranypengő jegyzésére vonatkozó rendelkezés eddig tisztán formális maradt, most már azt a benyomást nyerte, hogy a font dizázsiója esetében hirtelen differencia keletkezhetne az arany és a papirpengő között, amely a forgalomba jutott hirek szerint 10 százalékra becsültetett. tízek a híresztelések arra a tényre támaszkodnak, hogy Bécsben a nagánforgalomban a pengő la4-ről 96-ra esett, mlg az áruszállítások fedezésére szolgáló magyar bankjegyek 102-es árfolyamon vannak forgalomban, Á budapesti közönség tehát a papirpengő értékcsökkenésének esetére az arányszámítás előnyeit akarta magának biz tosltani,. mig a kormány egyik kommünikéje által megnyugvás keletkezeti. Mint hivatalosan hírlik a magyar értéktőzsdék továbbra is zárva maradnak, A pengő és a font közötti közvetlen valutatechnikai kapcsolat 19a5 óta megszűnt. Magyarország külföldi fizetési forgalmáról a weue • Zürch. Ztg./24-18C5/ hosszabb budapesti ig~távlratot közöl, amely jelenti, hogy a devizazárlat után beállott tökemenekülés és dacára a kincstári jegyek emissziója, átutalásának a" külföldi fizetési eszközökben továbbtartó hiány a Nemzeti Bankot a devizakiutalás ujabb korlátozásara kényszeritette,különösen az utazások terén. Ellenben nagyobb előzékenységre találnak a kereskedelem és az ipar devizaigénylései, mert a kormány a fizetési forgalom túlságosan messzemenő korlátozásának esetében a kereskedelmi szerzőtfésekpö*: a szomszé-