Lapszemle, 1931. augusztus
1931-08-31 [1376]
Ro^n és erdélyi magyar-német laps«t# le, 1931, augusztus 31. w^ggjrpny? Kidről w kedvezőtlen rtl jmjavJ_j&Ű^.# a Curtnlal /301289/. A cikk voltakép csak folytassa annak a minapi cikkének, amalyben szővátetts, hogy a Székelyföld úgynevezett romanizálá sa olyan gyenge eredménnysl .jár, mert a -omanizálá « munka iára Bukarestből olyan lehetetlen embereket küldenek ki, hogy inkább ma is nagytömegű román elmagyarosodásáról kell beszámolni, akik a román hitről áttérve a magyar hitre, egyenesen szégyenük román eredetüket, ugy hogy a fiaskó folyrán'a magyarok a szószoros értelsmbsn csák nevetnek rajtunk., románokon." Mostani ujabb cikkében általában megállapít ja,hogy erdély szerte rség a lagrománabb Hunyadban is, a román p arasz- ság milyen elkeseredett megvetéssel beszél a tul aj dónképeni Romániáról, a "Regétről" .aminek folytán a magyar irredentizmus maga a románság részéről kap minduntalan tápot 4 - / A Curentul /29-1288/ egyéb ként ugyancsak vezércikkben .tárgyalja, hogy a kooenhá gal Politikén cim ü lg? balkáninak minősíti Romániát ennek népét éa srkölcseit „ , K ft,i p o i i t i k a .,, A Jor ga-kor mány külpoliti kájáról a Patri a ujabb oíkkét ismerteti a Keleti Újság /30-196/. A cikk szarint Románia már akkor elidegenítette magától Franciaországot,, amikor az európai állami ok közül az elsők közt járult hozzá a Eoover-tervhez'; Tetézte ezt azzal hogy éppen olyankor fordult rokonszenvével, a válságban vergődő Németország felé» amikor Franciaország politikai erejének csúcspontján van Természetes, hogy Franciaország nem hagyta fáiasz nélkül Romániának ezt a magatartását és rövid időn belül .kjkö^tkj^tt_aj£^ Jeölpsön gik«re_ : ; egyidejűleg padig a lengyel-román kapcsolatok elhidegülés*., mert ugyanilyen oktalan politikával a román kormány vámemelésedre! kivívta a lengyel gazdasági körök ellenszenvét Szt az egész siralmas hely* zetet bitetőzik mo s t a francia-ltngyel-orosa nonagression-tárgyelások... 0*81Á<GOS LEVÉLTÁR Kszeketó
