Lapszemle, 1931. augusztus

1931-08-07 [1376]

A német-francia viszonyt vizsgálja ''.Martin a Journal do Géné ve ^.vezércikkében a kifejt 1, hogjf a franc ia-né EB t ellentétek

?

nelyok sajnos fennálInak. 16:1 ü 1 ro 1 som gazdasági okokból erednek,hiszen FranciaöTeszágnak saját érdekei is követelik,hogy Bemetország boldoguljon Kát oka van az ellentéteknek: az egyik pszichológiai a francia nép nem hiszi, hogy a német válság komoly, mint ahogy nem bi'to^ogy a háború végeztével llómetország igazán ki volt merülve.nzórt csináltak olyan békeszerződést.melynek az a feltevés volt az alap;a,hogy a németek még mindig erősei ós gazdagok., s amely a val óságban nyomazstó terhet rakott a németség vállaira Van némi igazsúg abban a francia koskodásban is,hogy a németeknek kölcsönt csak garanciák ellenében lehet adni,csakho

w

; hibás az érvelés az.' -r- /,•:*•>• l r

r

!Lunrái tö kó le t le ne k t Mer t a franciák csak pénzügyi válságát 1 bnak:, már pedig mindenki más szociális válságot é3 veszedelmet I It. Ubb<51 viszont az folyik.hogy a németeken a sogiteni képes népeknek saját önző érdekükben is segíteniük kell,mert máskép szöcíálla forradalom tor ki,mely nem fog neggállani a német határoknál : ellentétek másik oka a rossz informáltság-A franciák pölit li követelésekkel lépnek fel Brüninggel szemben,, s nem akarják megérteni, hogy ha Bruning eze kot a követeléseket elfogadná,s lemondana expressis verbis minden a békeszerződés ellen irányuló törekvésről a közvélemény fdlháborc dtísa elsöpörné,ellenfeleit hozná hatalomra s a forradalom azonnal kitörne. 3ainoa.Laval ninisterelnök a icsszul informált Kamara által, a szupernaci onaiista izgatóvá átalakult Herriot közreműködésével az eddigi politikát engedte magára kény szer ite ni s

De viszont Briand hallgatása szerencsére azt mutatja,hogy vannak befő-