Lapszemle, 1931. június

1931-06-05 [1374]

7irüning űr birodalmi kancellár és Curtius űr. birodalmi külügyminiszter angliai útjával kapcsolatban Dr Max Jordán a Berl TageDl -baa /Z-z57/ afölött elmélkedik, vájjon fordulópont less e a ohequérsi találkozás Azt a nézetet vallja, hogyha Amerika nem hajlamos, akkor az európai adósoknak nem szabad visszariadniuk egy Washingtónnal való koncentrikus behatástól r

'gy egyöntetű európai akaratnyilvánítás legalább is azzal a si kerrel járna, hogy a vitatkozást megindítaná- Ha .-ruiiingnee a népek szolidaritásara irányuló felhivása hatásTiéikül marad, akkor a. viszonyok eresebbeknek fognak bizonyulni, j kormányok akarat áriái - A Franki: • /.tg. /4-4C6/ vezércikke szintáti azt tartja, hogyha Chectuersben meg lehet teremteni azt az tmoszf érát., amely általános megbeszélések megindítására alkalmsa, akkor ez egyelőre elegendő Egyébként a megbeszélések egyik lényeges pontja a jdven.de világié szerelési konferenciára fog vonatkozni , mely téren a német követelések szintén egyenes ellentétben állanak Franciaorszaggal - A nagynémet Deuts^che Tagesztgean /ÍJ-kJ55/ Wilhelm Hack arra mutat rá, hogy Németországon már többízben néztek reménységgel Angliára. de valahányszor német államférfiak, mint 19*4-oen íJarx és eemann, Locarno után Luther és streeemeen Londonba utaztak, mindannyiszor súlyos terhek vállalásával tértek onnan vissza., azóta pedig Angliának a francia hatalomtól és a francia pénztől való függősége mind érezhetőbb és aggasztóbb lett. Sok német számára az volt a nagy csalód ás., hogy Locarno a kiindulópontját képezte egy ujabb • és fokozottabb elidegenedésnek Németország és- Anglia között, a • ahelyett, hogy közelebb hozta volna őket egymáshoz- A cikkíró