Lapszemle, 1931. május

1931-05-22 [1373]

dasági körülményekre, amelyekkel ugy osztrák, mint németrészről ezt a törekvést indokolni igyekeztek. Grandi beszédében kifejezésre jutott az az olasz felfogás, hogy ugyanakkor, amikor állást foglalt az Anschluss-próbálkozással szemben, hajlandó viszont jóindulatú mérlegelés tárgyává tenni a reparáciő kérdésével kapcsolatos gazdasági problémákat, amelyet a két ország gazdasági krízisének bizonyos fokban hátterét képezik. A Corriere de 11a Sera /20/ genfi tudósításában az olasz tiltakozás egyik Indokaként említi azt a körülményt, hogy Itália nem hagyhatta szó nélkül és reagálás nélkül azt a szinte brüszk módot, ahogyan Németország és Ausztria Európát a Zollunion befejezett ténye elé akarták állítani. A Stampa AO/ szükségesnek tartja tisztázni néhány félreértést, vagy jobbanmondva félremagyarázást, amely az osztráknémet vámuniós tervezettel szemben elfoglalt olasz oppozíciós álláspontot követte, Mindenekelőtt reagálni kíván azokra a német kommentárokra, amelyek az olasz tiltakozás miatt élénk rosszalásuknak és aprehenziójuknak adtak kifejezést Azt kérdi, tulajdonképen mit vártak a németek? Talán azt-e, hogy Itália majd legalább is passzív formában hozzájárult volna az osztrák-német vámuniós tervezethez.Hangsúlyozni kívánja, hogy a háború után Itália részéről soha-de sohasem mutatkozott semmiféle hivatalos, vagy félhivatalos nyilt vagy burkolt hajlandóság abban az irányban, hogy akár egy politikai Anschluss akár egy gazdasági Aügleichung szándéka előtt szemet hunyjon. Mélyeinjáró politikai és történelmi okok szólnak ez ellen, A kis Ausztriának Itália számára ugy területileg, mint politikailag fontos funkciója van részben mint öszszekötő, részben pedig mint elválasztó államnak, amely hivatva