Lapszemle, 1931. május

1931-05-21 [1373]

eltér a franciától. Amint Grandi már első beszédében ls kifejtette az olasz szisztéma a bilaterális szerződések rendszeréből Indul ki, vagyis alkalmasabbnak találja azt, hogy előbb két-két állam egymás között rendezze kereskedelmi viszonyait érdekeiknek megfelelően és ezek a szerződések azután kiterjeszkedhetnek, fejlődhetnek regionális megállapodásokká, végül pedig egész Európát átfogó egyöntetű rendszerré.. Az olasz javaslatnak lényege tehát a bilaterális szerződések kiindulópontja különböző államok között. Erre legjobb példát szolgáltatnak azok az egyezmények, amelyeket Itália máris létrehozott Ausztriával és Magyarországgal. Ez tulajdonképen három elvre támaszkodik és pedig: könnyítés az exporthiteleknél, illetőleg a kivitelek kedvező finanezirozása, a szállítások megkönnyítése és a transit-forgalomnál adandó kedvezmények, A vámsorompók egyedül nem jelentik a legnagyobb akadályt két ország kereskedelmi forgalmának lebonyolításánál. Lényeges szerepet játszanak itt a kereskedelmi kiviteli pénzügyi kérdések a hitelek megkönnyítése, stb. Amint Magyarország példája is mutatja, fontos az, hogy a. kevésbbé előnyös helyzetben levő országokat a külkereskedelem financlrozása szempontjábólla szerencsésebb helyzetben lévőkkei egy színvonalra segítsék, Ez közel sem jelenti azt, hogy egyes országok számára különleges privilégiumokat akarnának biztosítani, hanem csak ki akarják küszöbölni azokat a hátrányokat, amelyeket egyes Inferiorisabo gazdasági helyzetben lévő államok megsinylení kénytelenek, A külkereskedelmi forgalmat azonkívül Igen előmozdítja a szállítási díjtételek leszállítása. Itália, Ausztria és Magyarország között külön erre kirendelt bizottságok fogják a vasúti szállítási díjtételeket megfelelően rendezni, Emellett pedig gondoskodni fognak