Lapszemle, 1931. május
1931-05-02 [1373]
óriási költségek megtakarítását követélményszerűvé teszi és elegendőnek tartja utalni egy olasz pénzügyi folyóirat legutóbbi cikkére ,amely kimutatja, hogy a Franciaországgal kénytelenkelletlen folytatott versengések az olasz államkasszát több mii- jfl liós tulkladásokkal terhelik, AZ olasz pénzügyminiszter is utalt II annakidején ezekre a kiadásokra hangsúlyozva, hogy az ország biz- | tonsága ezt a pénzügyi áldozatot megköveteli. A cikk további ré- I szében visszatér arra a megállapításra, hogy a tengerészeti kér- í dés Itáliát közelebb hozta Angliához és hozzáteszi, hogy viszont I a szárazföldi fegyverkezés problémája pedig Itáliát Németország- | gal hozta egymáshoz közelebb ama természetes elgondolás alapján, | hogy minden ország egyformán jogosult saját biztonságáról gondos- I kodnl. Ami a fegyverkezés problémáját illeti, a cikkíró szerint I tehát Itália politikáját németrészről bizalommal kisérhetik, min- I denesetre több bizalommal, mint Angliáét. Az ugyanis bizonyos, ] hogy Itália nem fog Franciaország darabontjává szegődni, mert erről már maguk a franciák is gondoskodnak, hogy ne történjék reg. Még egy fontps pontot jelent Itália és Németország egymásközötti viszonyának kialakulásánál az osztrák-német vámuniós terv illetve ezzel szemben Itália magatartása, AZ eddigi jelekből a cikkíró azt következteti, hogy a fasiszta politika nem kivan minden további nélkül ellenzéki álláspontot elfoglalni, máscldalról viszont az olasz sajtóban mindjobban kiolvasható az a felfogás, hogy egy német-osztrák Anschlussal szemben hangoztatott tiltakozás is előbb-utóbb erejét veszti. Lehetne ezt méltányosság- 1 érzéknek is nevezni, de másoldalról az olasz hatalompolitikai érzéknek is tulajdonítani, ha Itália bizva saját erejében ugy látja, hogy az osztrák-magyar monarchia felbomlasztása után e két német államnak egymáshoz való forrását saját biztonságának 1
