Lapszemle, 1931. május
1931-05-06 [1373]
/89/ egy hosszas párizsi cikke, amelyben a választási procedúrát is ismerteti„ Nem tartja kizártnak, hogy ioumergue újból jelöltetni fogja magát, amely esetbem több mint valószínű, hogy megválasztanák, mert elnöksége alatt nagy népszerűségre tett szert, Briand a legtöbb esélyek kel biró kandidans képességeit talán jobban tudja érvényesíteni a Quai d'Orsaynmint tudná az Elysée-ben, de a befolyás, melyet nagy ta pasatalatal révén mint elnök gyakorolhatna minisztereire, nem negligál ható súllyal esik latba r Lord Irrcin vélt indiai alkirály hazaérkezése a lapokban ujabb veaéroikk áradatot indított meg indiai tevékenységének kritizálásában Eaen kritikák a lapok szerint még egyik alkirálynál sem voltak egymás nak annyira ellentmondók ugy az indiai, mint a- angol sajtóban, mint Irwln lordnál A Times /2/ ezt az indiai helyzet és alkirályi állás mai komplikáltségának tudja be, Irwin lord alkirálysága a szó igazi év telmépam erős volt és nem gyönge ? Kérlelhetetlen a törvénysértőkkel szemben, de ugyanekkor elég bölcs, hogy belássa, miszerint Inciát ma már nem lehet tisztán a brit domináció szempontjából kormányozni„Aa ő iniciativájából Jött létra a Kerekasztal konferencia és az incial ál moknak ebbe való bevonása, Végül pedig, irja a Times, tisztán lord Ir win érdemehogy a törvényszegési kampányt maga Gandhi szerelte le ; Mindezeknél fogva és ismerve a modern India struktúráját, a Times lord Irwint a "nagyalkirály ok kis csoportjába sorolja ^asonló elismeréssel adóznak lord Irwinnek a félhivatalos Herald és a liberális N.Chr /£/ is. Viszont az Observer /z/ semmi javulást nem tud konstatál n i,..Íj adiában az utolsó hetek ala tt Gandhi, akinek már veleszületett ravasz sága la kizárja az egyszerű j ó h isz eműséget, maga ugyan kerüli a paktumnak kézzelfogható megszegését, de 3uba alatt bátorítja a törvényORSZAGOS LEVÉLTÁR 110
