Lapszemle, 1931. május

1931-05-05 [1373]

Magyarország utódállamok-. Seorgea Boux Béviser le3 traités•? e-könyvéről Ja.ui JS iinville az, Action Franoaise 2 -i számában vezetőnél yen emie ^ ik t*eg á kiemeli hogy a könyv Európa legégetőbb kérdéseiről., igaa. lolgc kat mond el. amely ehet általában el szoktak-titkolni különösei] fi gyeimébe ajánlja az olvasóknak Bainville * •Gseh-SzlfRákiáról i-$vl$ fejezetet * Georges Boux irja Bainville, - a'helyuiuneo tanuld,, nyozta azokat a határokat melyeket a békeszerződések'Közép-üuróp-.' ban Regvoutak Felhívja a figyelőét Roux egy általában kevéssé isrt dologra Nevezetesen azt amit Pra^aiacrszág a Baj na felé nem kapott meg t i olyan határokat amelyek számoljanak a közgazd&aá* gi és stratégiai problémákkal azt Magyarország szomszédai egy-ket* tJre megkapták Magyar ország rovására „pedig láagyaror szággftl kegyotlonobbill bántak el mint bármelyik más legyőzött orsaággal,ezt el kell ismerni Például körülbelül 400 000 magvart átcsatoltak Bánságról Jugoszláviához a trianoni szerződéssel azért „mert a fiámig, tekintettel a rajta levő fontos ut ~osomv;pontra megállapítottak.hogy hasznos Jugoszláviára " De miért alkalmaztak kétféle mértéket? És vájjon tai a fontosabb. az hogy átadták Jugoszláviának Szabadkát a vasúti csomópontjával és lakosaival vagy az,hogy megteremtették a magyar irrsdentiziaust' Kétségbevonhatatlan dolog az,amit Georgos Boux ia meg állapit hogy ezek a gondotkozásbeli gyöngeéégokből a békének séma: haszna 'fogyük még hozzá.hogy ha nem tudjuk megérteni „hogy ami jó Ssahadkátt,ugyanaz máshol ne legyen jó, azt viszont még kft* vósbbé látjuk be .hogyan maradjon meg Szabadka az uj birtokosok