Lapszemle, 1931. május

1931-05-04 [1373]

amely azt a német birodalommal összehozná. Ezután reflektálni kivan néhány ellenvetésre, amelyeket egy ilyen osztrák-magyar újból való egyesülés opportunitásával szembeállítanak. A cikkíró nem tagadja, hogy maga Itália is, amelyet valamikor legérzékenyebben bántott az egykori Habsburg politika a háború után határozottan állást foglalt mindenféle osztrák-magyar közeledéssel szemben ama gondolatból kiindulva, hogy esetleg egy Ilyen tendencia utat nyitna a szétesett régi osztrák-magyar impérium darabjainak összeforrasztásához. Akkoriban Itália állástfoglalt minden monarchikus restaurációs kísérlettel szemben is, mert késztette őt erre az a Habsburg-ellenes paktum Is, amelyhez Itália is csatlakozott. Ma azonban 12 évvel a háború után a helyzet lényegesen megváltozott. Egyeoek között említeni kívánja azt, hogy Itáliát nem köti többé a Habsburgellenes paktum, amely az elmulasztott megújítás következtében automatikusan megszűnt és Így Itália is abban a helyzetben van, hogy álláspontját revízió alá veheti, akár egy osztrák-magyar közeledésről, akár pedig egy monarchikus restaurációról van szó/ Ezzel nem akarja mindjárt azt állítani, hogy egy Habsburg-restaurácló múlhatatlan következményeként jelentkezne egy Ausztrlaés Magyarország közötti gazdasági és politikai újból való egyesülésnek . Tapasztalni lehet ugyanis, hogy a monarchikus áramlat Ausztriában a legutóbbi esztendőkben meglehetősen ellanyhult. Viszont ez a kérdés Magyarországon megtartotta aktualitását, mert itt a helyzet gyökeres megoldását el se tudják képzelni anélkül, hogy be ne töltséjk Szent István üresen álló trónját. Ez olyan való tény, amit Európa nem hagyhat figyelmenkivül és Itália, mint közelről érdekelt kell, hogy gondoljon arra, vájjon