Lapszemle, 1931. március

1931-03-24 [1372]

Körösvidék/ összlakossága 1927-ben 5*393 925 lélek volt, A szaporodás az 1910-es népszámlálás Óta mindössze 151 901, vagyis Erdély lakossága alig-alig gyarapodott 17 esztendő leforgása alatt, sőt vannak megyék, amelyekben kisebb volt a lakosság száma 1927-ben, mint 1910-ben. Ezt igy magyarázza Dragomlr Silviu: "A lakosság számának csökkentéséhez elsősorban a négy évig tartő háború járult hozzá, aztán az 1918-as spanyol járvány pusztítása, utóbb az erdélyi magyarok repatriálása Magyarországba, végül az Erdélyből megindult átköltözés a Regétba", A románság száma Erdélyben az 1910 évihez viszonyítva az 1927-es adatok szerint 360 230 lélekkel szaporodott s ez a románság népességi arányát e• zen a területen 53,8 fc-ről 58*9 £-ra javította, más szóval élve, mig 1910-ben e területeken csak 16 megyében volt a románság abszolút többségben, 1927-ig még két megyében /Maros és Brassó/ szerezte meg a majoritást ^zzel szemben - írja Dragomlr Silviu* "a magyarok, mint az ország legnagyobb kisebbsége, megfogyatkoztak és elvesztették az 1880-1910 közötti magyarosltási éra minden előnyét Számuk 413.097-tel csökkent 1910 óta. Vagy más szóval élve, mig 1910-oen e területeken az összlakosság 31 7 &-a volt magyar, 1927-ben már csak 23.2 j&-a» Abszolút többségben csupán három megyében vannak a magyarok: csíkban 86 4, Háromszékben 75.7 és Udvarhelyt 919 $* Nagyobb még a magyarok arányszáma Marosmegyében /39 %/ Kolozsban /29*9 %/, Biharban /29,f %/, Szilágyban /29*5 %/

( Brassóban /25*8 3/, Klsküküllőben /24,4 £/, Szatmárban /22»5 */ és Tordában /21.6 */• ^italában a magyar lakosság minden megyében