Lapszemle, 1931. március
1931-03-23 [1372]
előfeltételét ^épezi_gyakoria^ Elvileg fontosnak tűnik számunkra, hogy a német-osztrák közeledéstelsolépésnek tekintsék az európai összgazdálkodás egyesítésének célja felé- Vitás_ lehet az a kérdés, hogy melylk_a^helyes_időponU Minden fenntartás nélkül hozzá lehet járulni, ámenéiben arról van szó, hogy elkér ültessék az, hogy Ausztriából sáncot csináljanak Németország és Európa Délkeletje között- A vámunió mindenesetre olyan hid, amely a német gazdasági terület elviselhetetlen megszükitésénél legalább bizonyos mértékben levegőt teremt- Ha Németország és Ausztria megteszik az elsőlépést az erők csoportosítására, akkor egész Európa számára a Je 1 s_zónak _annak 1 le_ne__lenni^Jiqgjj__Vivant sequentes! Ámde a német-osztrák szerződés darabos munka marad, ha nem illeszkedik J3e_le_ aboa_a Jiajs y ojib J3ju rj5jpa_i_Jtejr ejtjae, amelyben Németország j^s JTrjanj^ Ztg./2'2-138/ mindkét bécsi levelezőjének magyarázó kommentárjalt_ közli, A politikai levelező,Kari Lahm, a bécsi szerződés értelmét ugy magyarázza, hogy nincsen ok a nyugjialajisjgj?a,mig a közgazdasági levelező Dr. Pranz Klein a regionális megállapodás jelentőségét tárgyalja és különösen kiemeli, hogy az időpont meg_-_ választása a szerzők mesteri tulajdonságait bizonyltja. A gabonaválság megtanított Délkeleteurópát gondolkodni és cselekedni. Belgrád és Bukarest a kisentente csúcspontját Prágából a Balkánra vonzották, hogy összhangba hozzák a Franciaországgal való barátságot a Németországhoz való közeledéssel Egyben Magyarország felébredt olasz szövetségének álmából, amely nem szerez neki sem revíziót, sem gabonaátvétölt - A nagynémet agrárius Deutsche fagesztg.-/22-Í38/ szerint a Bécs és Berlin közötti vámunióhoz való beállítás lényegében attól függ, hogy a célt Bécsben látják-e '/agy pedig, hogy azzal sazjlasj^i jjtat_«2cara^^Jb^nolJK^á^ffir^:
