Lapszemle, 1931. március

1931-03-21 [1372]

nle, amelyek nem csatlakoztak e rendszerhez és amelyeknek, mirt Németország szállító ás piaci országainak felülmúló részük van a német külkereskedelemben- A minap Romániával kezdődött és a_Mag^arországgal küszöbönálló szerződések csakhamar^világosságot fognak deríteni erre a kérdésre., Németország bizonyára érdekelve van a Délkeleteuropához valő kereskedelmi viszony kiépítésében, de nem áll érdekében, hogy gazdaságilag egyedül Délkeleteurópára szögezze le magát; A genfi vámbéke-konferencia meghiúsulása fölötti csalódás közepette egy uj jegeceséaési pont rajzolódik le és ez egy gazdasági hozzáilleszkedéssel kapcsolat03^szorosabb német-osztrák együttműködés terve. Ezt a kísérletet a legmelegebben kell üdvözölni Itt ls arról lesz azó, hogy a legtöbb kedvezményű záradék ugy építtessék bele a rendszerbe, hogy jóakarat mellett más államok is részesedhessenek az elért regionális kedvezményben A Franki ztg« /SO 210/ bécsi L-levelezőbe a szinajal konferenciára emlékeztetve rámutat arra, hogy nagy gazdasági területek létesítése aktuális követeléssé vált- Lassanlassan sikerül az ilyen kereskedelmi közeledés ellenfeleit i3 meggyőzni arról, hogy annak, ami Amerika, Anglia és Skandinávia szamara meg van engedve,, azaz egy preferenciáiig záradéknak a szomszédos országok számára valő létesítésének Középeurőpa szá- * mára is meg keli hogy engedve legyen, schober szövetségi, kancellár érdeme volt, hog$ az 1930.-1 szeptemberi genfi Európa-konferencián Pánourópának regionális megállapodások által alulról való felépítését mutassa meg járható útnak. A néi*t-osztrák kereskedelmi viszony hoéazu ideig szenvedett, a legtöbb kedvezmény iránya alatt Curtius Or« bécsi látogatását á ksreskedeléa&öllt 1kai vezetők döntő tárgyalásai kisérték, amelyeknél a két gazda-