Lapszemle, 1931. március

1931-03-16 [1372]

megegyezzék a leszerelési konferencia tárgyalásait illetőén 3ajnos,j ez nem történt meg.miután Alexander angol tengerészeti nipister kijelentette az Alsóházban,hogy semminő kötelezettséget nem vállaltak a leszerelési konferencia tárgyábaB,ani ugyan elég sajnálatos mert nemosak a leszerelés problémái egymással szorosan össze függe-'l nek,hanem a leszerelés összekapcsolódik a nagy nemzetközi problé- I mákkal, a reviziós kampánjtfal

0- Az Boho 1

3.-ban Pertinax az egye©-] mény technikai részleteit, boncolgatja s arra a konkluizóra jut

; I hogy ha már Briand az 1920.-i washingtoni konferencián elég könynjelraüen elismerte a franoia-olasz flottaparitás jogosságát a legtöbb hajókategóriára nézve,ugy a mostani egyezménynek javrra kell irni,hogy amit megmenteni lehetett,legalább azt megmentette Francia ország számára.- A Figaro 13. az egyezményben semmi uj előnyt nerjL lát Franciaország számára,ellenben veszedelmes momentumnak tartja, j hogy Anglia a dőntőbiráskodási paktumokra hivatkozva nyilvánvalóan pressionálni akarja Franciaországot,hogy leszereljen.-Az Acti

q

n Fr

c 13.-ban Bainville méltatlankodik azon,hogy Anglia egészen elhibázott módon állandóan a francia tengeri haderő csökkentésén dolgozik ugyanakkor azonban nem hajlandó megfelelő garanciákat nyújtani a francia tengerpartok biztonságát illetőeno"Az Bre flouvell

e 14* cikkirója,Albert Milhaud Wiokha

a 3teed egy cikkét idézi,melyben ez örömét fejezi ki az egyezményben megnyilvánult egyetértésen s reuóli,hogy ezt a leckét megérti majd nemcsak az USA ós Japán,de fléraet- | ország

,O

roszország és Magyarország is

c - Milhaud maga különben meg- j állapítja,hogy az olasz kornány politikájának szellana© maga nem vál zoiozt meg, a paritást tobánn is köve teli,osupán hangfogót használ a jövőévi leszerelési konf.-ra való tekinettel.Másrészt örvendetes, hogy a német szocialista Vorwarta örül az egyezménynek,csak az a kár,hogy ugyanakkor meg Seeokt tbk.Olaszországot arra biztatja, kos-