Lapszemle, 1931. március

1931-03-14 [1372]

Szüllő Gézának a magyar szaklapoknak a Felvidékről való kiCB. m-m mmmmmm>m~m*mm<m~ «• —• «i •s^'* »i -M-«M«»«B MM «• — mm mmm — mmm mmm tiltása arlett előterjesztett interpellációját a "Pesti Napló", a-'Bur

fimm m *MI *mt '«M«vwaM'»'-*«x'«s<ac mm^mm-^m^mummmmmmmmm mm-m.~mm<wr*-mmmm .•».<»•(--.- V -. 'r ••»•** JM «K K* •* n « «• *• « dapesti Hirlap", a*Nemzeti Újság" ismertetik. Az interpelláció rámut ; mmm mmmm mm m m m m m m e» mmmm m m mm mm m mm\»hogy Benes legutóbb jónak látta a külföld számára kijelenteni, hogy csakis azokat a magyar könyveket és sajtótermékeket tiltották ki a ?e.\ vidékről, amelyek irredenta szellemet terjesztenek, de kérdezi,vajjou milyen irredenta szellemet terjeszt a Budapesten megjelenő"orvosi Beti lap", amely a cseh demokrácia sajtószabadsága jóvoltából ma is indexen mmmm van. Az interpelláció sürgeti az*Qrvosi Hetilap"haladéktalán beengedését - • Titulescu átutazott Budapesten.- A "Pesti Napló" ma a lap elején közli, hogy az orient Express pénteken éjfélkor Budapestre érvolt kező vonatán utazott át Titulescu/román külügyminiszter, londoni kö vet s ugyanezen a vonaton utazott Maxinkovics jugoszláv külügyminiszter is. Titulescu a "Pesti Napló" munkatársa kérdésére kijelentette, hogy utazása tisztán szolgálati jellegű s mint diplomata nem tehet nyilatkozatot a bukaresti politikai helyzetről Hazautazása t iszt ára hivatali minőségévei ven összefüggésben, a román kölcsönről csak any. nyit mond, hogy az örvendetes, de eszel kapcsolatban is hangsúlyozna, hogy ne tulajdonítson senki különösebb jelentőséget bukarearti utazása, nak. Végül pedig egy Budapest és a magyarok számára tett udvariassági kijelentéssel tért ki a komoly nyilatkozat elől. Marinkovios pedig szó ba se állt a laptudó Bitóval-Gyárfás Elemér erdélyi szenátor a román gabonáért ékes it és i _ mm-mm^mmapmmm mmm**m-mmmm»rm-"m mm •» " *• •* • * mm m m m m m m m <m m m mm m & törvényjavaslat szenátusi vitája során éles kritikát mondott a^javaslatról és adi ovo visszautasította a magyar párt részéről- Rámutatott, hogy a román mezőgazdasági krízis főoka a tisztán politikai és sovi-