Lapszemle, 1931. március

1931-03-13 [1372]

lés_kérdésében továbbra ls fennállanak, Kelet felé vetve a tekintetet, az látható, hogy Oroszország mindinkább a tulajdonképpeni ellenfelelesz a francia politikának Ezáltal világosan meg van rajzolva a német politikának Moszkvával szemben való magatartása Mindaddig, amíg Franciaország a versaillesí szerződésben Európa Magna Charta-ját látja, amelyet nem szabad megváltoztatni, mindaddig, amig Anglia urjból és újból visszatér a francia áramlatba, mindaddig, amig Olaszország cselekvési szabadságában gátolva van,, Németország nem engedheti meg magának, hogy a Moszkvába vezető drótot leszakítani engedje. Ezen nem változtathat a bolsevizmus kétségtelen veszedelme » Olcsó jelszó a rapallól politika végét követelni a folyó év júliusában lejáró berlini szerződés meg nem újításának hangoztatásával Politikailag igy nem lehet előbbre jutni. Persze a német politikának Oroszországgal szemben arra kell figyelnie, hogy a Moszkvához való viszonyban ne Németország legyen az aki ad, mint ahogyan eddig tette. Ezt a szempontot a berlini szerzés megújításánál figyelembe Kell venni, Az olasz-francia flottamegegyezés kapcsán Olaszország és Franciaország viszonyát tárgyalja a Berl, Tagebl, /12-120/ római levelezője Dr» Johanne3 Preden> abból indulván ki

3 hogy évek m mm, mm mm» mm* .»> ***> «* w —• mm* mr> —» K*» mm «• m*m mm mm óta nem volt olyan kedvező a lélektani pillanat Franciaország és Olaszország számára, hogy eljussanak az egész konfliktus-anyag tisztázásához, mint mostan a flottaegyezmény megkötése után. Csupán a flottaparitás miatt nem keletkezett az a nagy feszültség, amely tüzes beszédekben, mint Mussolini livornol és milanói beszédeiben és számtalan nyilatkozatban explodált. Olaszország SZÍR te megcsalva érzi magát követeléseiben, E tekintetben a cikkíró az 1915. április 26-1 londoni szerződésre hivatkozik és