Lapszemle, 1931. március

1931-03-13 [1372]

/•itatott könyv ében azokkal a szavakkal formuláz: *A helyzet Magyarországon hasonlít az annakidején! liberális kor nemzetiségi politikájának sorsához" A Prager Presse rámutat, hogy tehát eszel a korral kell foglalkozni és arról egy ujabb hitvallással szolgál Nagy Iváh^ Eorváth Jenc ki egyetemi tanár tanítványa, Hagy rövid idővel ezelőtt egy brossurát adoty amelyben az 1868..-iki magyar nemzetségi törvény keletkezéséről számol be. Horváth egyetemi tanár már többszörösen világos hitvallást adott a magyar háboruelőtti nemzetiségi politikáról. Az ő nézetéig amelyeket "Magyarország és a nemzetiségi kérdés 1815-1920* brossurájában vall, bővebben tárgyalja a cseh félhivatalos, rámutatva, hogy az iró szerint Magyarország már 1815 és 1846 között is a nemzetiségi viszályok miatt védekezett a polgárháború ellen., Az 1848.-i nemzetiségi ügyek törvéiyhczá hiá /lyossága abban nyilvánulj hogy a nemzetiségek jogai nem lettek törvénye sen védve. 1640 és 1860 között a magyaroknál ismét két éles ellentét mutatkozott a nemzetiségi kérdésben,a liberális és a sovini3ta irány. Azonban a magyarok ismét mindent elmulasztottak és igy a nemzetiségi küzdelemből egy fajkíizdelem támadt, amelyet a magyarok közigazgatása jellemez

t Kossuth kísérletei, amelyek hol sovinisták, hol föderálisak voltak^ szintén nem hozták meg a nemzetiségi kérdés megoldását Az ezt követő korszakból valók a magyar nemzetiségi törvények.,amelyek a szerző nézete szerint a további el^gületlenstfgek magját képezték, dacára annak, hogy es a törvérsy ténylegesen soha sem lett keresztülvive .Asutáh jött a nemmagyarok passzivitást korszaka és a magyar sovinisták legrosz szabb cselekedetei egész a világháborúig, amely után azután a magyarok részvételük nélkül kellett hogy nézzek e kérdés megoldását, Horváth ta nár legújabb történelmében *Hagyar diplomácia 191

r 1918 Budapest 1918" vizsgálat alá véve a nemzetiségi kérdést ast tartja & viLligháboru oko