Lapszemle, 1931. március

1931-03-12 [1372]

is figyelemnél regisztrál, mert mint tudott dolog Seeckt et, mint a néiííptbirodalmi elnökség betöltésére egyik legkomolyabb jelöltként emlegetik* von Seeckt tábornok kijelentette, hogy véleménye szerint az o1 asz-francia tengerészeti megállapodás legksvésbbó sem olyan, hogy Németországban izgalmat kelthetne, mert az egyáltalában nem jelent kárt vagy kellemetlenséget a német külpolitika szempontjából* A tengerészeti egyezmény minden valószínűség szerint egy kifejezetten földközitengeri ás tisztán tengerészeti vonatkozású megállapodás. Egyáltalában nem jelentené azt, hogy változás jönne létre az aláíró hatalmak általános külpolitikai direktiválnál* Ezzel azt is megmondja, hogy az olasz felált &lánö£ / ' ~ fogás a/Iefagyvérzés, illetve az egyénéülyhelyzétnek a fegyverkezés legalacsonyabb fokán való biztosítása nem fog változást szenvedni és igy a szárazföldi leszerelés kérdését illetőleg Itália és Németország érdekei, úgymint eddig ezután is harmóniában lesznek egymással* A tudósító további káftésére Seeckt tábornok még egyszer hangsúlyozta, hogy nénjét részről apprehenzióra vagy izguiásra egyáltalában nem lát okot. Németország változatlanul tovább folytathatja azt a politikát, amely elsősorban a köret kezd. két alapvető cél elérésére irányul. Az egyik a jóvátétel kérdésének méltányos revíziója, a másik pedig a leszerelés vagy ha ugy tetszik a fej-yverkozés korlátozásának kérdése A tudósító ama kérdésére, hogy ha a németek %

r

árakozása ellenére aég sem sikerülne nyélbe ütni a leszerelést, illetve a győztes hatalmak vonakodnának leszállítani fegyverkezésüket arra a fokra, amely megfelelne a németekre már rákényszerít ett méret éknek, ebben az esetben - mondotta Seeckt tábornok - lémet ország kényszerítve érezné magát, hogy szintén jogot formáljon arra, hogy ugyanolyan mért ékben fegyverkezzék, mint a többi államok, mert «s&k igy tudná elérni saját biztonságának és vedel, mének ama fokát, amelyre.igényt tarthté * ^aagsulyozta a%, hogy amennyi-