Lapszemle, 1931. március

1931-03-12 [1372]

szagban egye löt lenek, ennélfogva egyelőre a vámoknak ls különbözőknek kell maradniok. Tehát nem az egyenlő, hanem csak a közös vámtarifa jelentene uj, nagy etappe-ot.Ez az a cél, amelyet a német külügyminiszter bécsi megbeszélései is szolgáltak. *A német külpolitika és a Délkelet/ elmen hosszasáéban elmélkedik a Köln. Volksztg. /1Q-12G/ arról, hogy a világgazdasági válság nemcsak a szociális, hanem a nacionalista szenvedélyeket ls felkorbácsolta, A nemzeti szocializmus és a kommunizmus a hatalompolitikai utat képviseli, aki pedig ezt az utat proklamálja,annak számolni kell as európai frontok kölcsönös megkeményedésével és egy uj háború lehetőségével, Németországnak nem érdeke a nacionalizmus további megkeményedése és e téren Franciaország európai érdeke találkozik Kémetország érdekével. Arról van most már sző, hogy melyik az az érdek Németország számára, amelyet jelenleg, mint a legfontosabbat lehet szóvátenni Berlin és Paris között a vélemények eltérőek, mert az egyik azt tartja, hogy a Young-terv revíziója a legfontosabb és a legsürgősebb, a má3ik a Korridort említi, a harmadik a kisebbségi kérdést, a negyedik a leszerelési kérdést, az ötödik a gyarmatkorűést a hatodik pedig egészen általánosan revíziókról beszél* Már pedig Németország főnehézsége a munkanélküliség. A jóvátételi válság nem az egyedüli oka a német gazdasági válságnak. Mielőtt Németország újból felvetné a jóvátételi kérdést, biztosnak kell lennie abban, hogy nem esik újból csöbörbői-vödörbe, mint ahogyan ez a Dawesrevlsiónál történt. Jáajd arra céloz a cikk, hogy a német birodalmi kormány Briand páneurópai javaslatéra adott válaszjegyzékében hangsúlyozta^ hogy az európai gazdasági ínségnek a mezőgazdaság válságából és as ipar piaci bajaiból kiindulva mód-