Lapszemle, 1931. március
1931-03-07 [1372]
kézben haladjanak a béke konszolidálása felé 7égül a bókepaktumok morális erejét fejtegette Briand„~Franklin-Bouillon replikájára megjegyzi kés5bb 3fiand,hogy a léazAonferonoián Franciaország as előkészítő* bizottság tervezetét fogja védelmezni,amely tervezetet a franciák nagyié azben a német állásponttal szemben szavaztattak negc-Franklin-Bouillon ezután azt fejtegeti hogy a római flottaegyezmény csak akkor ér valamit t ha Chaszosszág éa Angliát kötelezték magukat a francia álláspont támogatására a leareléai konfer.-án Majd az Anschluss veaaodelmére mutatott rá Curtius béosi utja kap csán,végül azt fejti ki,.hogy aig Briand Locarnot mint a bekeazf-rződéa negeroöitésót tekinti,kddig a németek abban Versailles lerombolását látják.-Briand viszonválaszában Locarnot védelmezte a bizonygatta,hogy Locarno nem DÚS,mint a békeszerződés 42-44,cikkelyei nek szabad elhatározása negerőoitéae,hozzátéve,hogy itt már " nom a háború éa győselem által ^kényszer itett- azerzódéaról van szó aminő szerződésről többé-kevősbbé vitatkozni lehet"* Megjegyai nég,hogy Franciaország 3ohaaem fordult el barátaitól éa szövetaégBsóitól,ellenkezőleg S sohasem voltak o barátságok ói van 3zilór~ dak és bensőaógeaek mint maaarnonál, A Témpa 5 a vezércikkében is méltatja Briand beszédét dicsérve ; Briand békepolitikáját,mely ma az egyetlen lehetsóge3 politika.Heméli a lap,hogy Briandnak Olaszország felé intézett barátságos szavai ke 115 fogadtatásra találnak az olaszoknál m ,m toagy e szavak szóleakörü 03 meghitt olasz-francia viszony Ígéretét alkotjákoRemáli azt is,.hogy a nemetek viszont megértik a leszerelés kérdésébe., hozzájuk intézett figyelmeztetést taert a francia nemzet sohaaea fogja megengedni,hogy a népek biztonságát feláldozzák az azounali áa fülioo 1 mi<7.arnl 1 obsitA fclfln ftl^nnd ni untnak..
