Lapszemle, 1931. március

1931-03-30 [1372]

civilizáció valóságos katasztrófájáról lehet beszélni. Az 1932 év lesz a háború után a döntő év, amely el íogja dönteni Franciaország, Németország és egész Európa jövőjét "Szovjeteurópa?" cimen befejezi a Berl- Tagebl, /29-15C Z«-jelzésü cikksorozatát a_szovjetoroszországi Jdelyzetről és azt a kérdést teszi vizsgálódás tárgyává, hogy mennyiben bírnak alappal Európában a bolsevista veszedelemmel szemben tápiáit aggályok A clkkirő rámutat arra, hogy a háborúnak egyik győztese a tőke, a másik győztesét abban a megállapításban látjuk, hogy egy proletár kormány ragadta meg az orosz világbirodalom uralmát és a bolsevlzmust proklamálta. Rámutat arra, hogy minden elnyomás dacára még nem szűnt meg az a hit Oroszországon, hogy a munkások és a parasztok kormánya van uralmon és hogy az a tény, hogy ez a kormány 13 év óta irányítja az óriási birodalmat, megerősítette a külföldi proletariátusnak is ehhez a kormányzathoz fűzött reményeit Ebben rejlik a bolsevista rendszernek az orosz határokon kívüli ereje, úgyhogy egyetlen kormány sem vállalkozhatik aár arra, hpgy saját létének veszélyeztetése nélkül keresztes hadjárathoz csatlakozhasson a szovjet kormány ellen A bolsevista veszedelem ellen való védekezésnek az a módja, hogy a magánkapitalizmus teljesítse hivatását, amely abban áll, hogy teremtsen munkát, mozdítsa elő a jólétet és ne szervezzen keresztes hadjáratot a bolsevizmus ellen, amely csak akkor győzedelmeskedhetne, ha a magánkapitalizmus már nem képes teljesíteni ezt a hivatását - A DAZ,-ban /28-139/ Dr Max Fischer hosszabb cikke azt igyekszik kimutatni, hogy a szovjetuniónak divatba Jött túlbecslését sok tekintetben a szovjet kormány sikerült propaganda eredményének kell tekinteni Ugy i mezőgazdasági szocializálást,... vals i — m-~. . w-\ tt*-t Ars