Lapszemle, 1931. március

1931-03-28 [1372]

ban övek óta érezték, kogy Közepeurópa gazdasági helysete tarthatatlan és különösen Csehszlovákia kerül évről-évre kényei tétlenebb helyzetbe Az előrelátó lejek a kibontakozás útjával is tisztában vol tak: nagyobb gazdasági egységeket kell teremteni Köz'ipeurópában , hogy a közgazdasági élet kibontakozhassak A politikum és a hiúság kérdése azonban lehetetlené tette a tervek keresztülvitelét A köztársaság sok százezer munkanélkülije a kétségbeejtő helyzetbe került ipar és a fülledt agrérismus egyrehangosabban követeim., hogy Prága ne lásson politikát a gazdasági kezdeményezésben> hanem vegye ugy, ahogy Curtius és Schober a kibontakozást elképzelte - Ugyancsak a "firágai Magyar Hirlap /2t/ többekközött irja, hogy ha a Hradsin jóakaratot mutatna a fölkínált egyeszséfe- megkötésére bizonyára nagyobb sikert érne él mint anélkül,, 3 olmalna a köztudatból az a kellemetlen benyomás, hogy a gazdas \•;., kibontakozás komoly lehetőségeit Prágában állandóan elnyomja a prsstiza-pólitika gyanús velejárója. Károlyi Gyula gróf külügyminiszter romai tartózkodásának kiilBőségeiről, látogatásairól, kitüntetéséről ad hirt a Prágai Magyar Hirlap., A Hiradó ... Kap. A Kassai Újság.. A Kárpáti Hiradó , 4Beneshez közelálló brünni Lidoué Koviny/g?-15?/ római keltezéssel Írja hogy a magyar külügyminiszter római látogatása, amelyet sokáig titokban tartottak,osak formálisan szolt a romai gabona-konferenciának améjj tulajdonkép az osztrá^^^mesvjmuniéhoa^ Jjalő Mietdle^ ^^2

s

^^^^J>SI}í..B,93z' vitatásának vro_& szánva. Erről tanúskodik Sohtiller osztrák képviselő< nek és Auriti bécsi olasz követnek egyidejű érkezése Kómába aki magával hozta az osztrák-német jegyzőkönyv másolatát Hagyarország ter« ve volt megnyerni Olaszország hozzájárulását az unióba való belépésé*' hez abban a feltevés ben, hogy a két szomszéd agrár állam Jugoszlávia és Románia szintén belépnek az unióba 4a hogy idővel a középeurőpai gazdasági blokk kiterjedne az egész kxjantantre .. Olaszország termé-