Lapszemle, 1931. február

1931-02-23 [1371]

Külpolitika. A Balkánkonferencia sikertelenségéről és ennek okairól cikkezik a nagynéniéi Deutsche Tagesztg. /20-87/ belgrádi levelezője, aki rámutat arra, hogy mindenekelőtt Bulgária nem viseltetik megértéssel a tervezett Balkán-unió iránt. Elhibázott dolog lenne a az olasz-jugoszláv ellentétet tekinteni az egyedüli balkáni ellen- ' tétnek, amely mellett a bolgár-görög konfliktuson kívül a balkáni államok fokozódó, kommercializáiodásávai a jugoszlav-görög érdekellentét mindinkább a szalonlklért való versengésben sűrűsödik. Jugoszláviának az Adria iránt való érdeklődése tulajdonképpen abból következik, hegy Szalonikinek nincsen birtokában. Mindezeket az ellentéteket áttekintve, az ember nemcsak a Balkán-konferenciák Iránt viseltetik kevés bizodalommal, hanem arra is. rájön, hogy a ^ Balkán mint politikai veszedelmi központ a párisi békeszerződések által még veszélyesebbé vált. Az albán király ellen elkövetett bécsi merényletet "Lövések Zcgura" elmen kommentálja a Berl. Tagebi. /21-89/ budapesti levelezője The odor Berkes, AZ az osztrák-magyar monarchia összeomlása után mindinkább olasz befolyás alá került Albánia:*-: sikerült az olasz politikának megakadályozni, hogy Jugoszlávia, amely az Adriából való szabad kijárat biztosítására 1921 telén katonai puccsot intézett Skutarl ellen, megvesse a lábát Albánia- ú ban. Ettől az időponttól fogva nyiltan, vagy rejtetten folyik a politikai és a diplomáciai harc Olaszország és Jugoszlávia között Albánia politikai, vagy tényleges birtoklásáért. Olaszország politikájának diplomáciai ruganyossága erősebb volt és pénzügyi tekintetben ls túlsúlyban volt,úgyhogy az egykor szerbofil Achmed Zogu az olaszokhoz pártolt át, aminek a vége az olasz-al4É