Lapszemle, 1931. február

1931-02-20 [1371]

rclt parasztpárt vezére, Maceek, Horvátország érdekében kivonatosnak tart* Az uralkodó párt erre az időre elhagyná az ország területét

{

hogy teljes akcióst abadságot biztosítson a francia főkomisszáriusnak. de inkább azért nehogy kitegye magát esetleges merényletnek a "Fehér Kéz Szövetség" r észéről* A "Measaggero" A

8

/ wieni keltezésű értesülése szerint a ju—«•«•• ——»•— — — — •»—«•• goszláviában tartózkodó albán emigránsok Gáni bej vezetése alatt ismét mozgolódnak és betörésre készülnek albán területre, megfelelően fel fegyver ezre és magától értetődően fegyver- és pénzt ámogat ást Jujoszlávlától kapnak • A háborús felel3sség kérdését piszkálja fel ismét a "Q.d.Itália" /io/ párisii keltezésű figyelemreméltó tudósítása, amely rámutat a francia "Sárga Könyv* adatainak bizonyos hiányosságaira, illetve fer öltéseire azt a kérdést illetőleg, hogy tulajdonképpen melyik hatalom rendelte el legelőször az általános mozgósítást A háborús emlékiratok és diplomáciai adatok összevetéséből a cikk azt a konklúziót vonja le, illetve azt a megdönthetetlen megállapítást teszi, hogy nem Ausztria rolt a legelső az általános mozgósitásnál, mert Oroszország 24 és fél órával előzte meg ebben Ausztriát "Angliában államilag organizálják a napidíj ázott semmit erest «

H m m mm • H'I»««M mm m m, mm mm mm* mm m mm m m ezt a oimet adja vezetőhelyen közölt terjedelmes cikkének a "Tribunaí* /19/ számadatokkal illusztrálva, hogy Anglia évi lo milliárdot költ arra, hogy a 2 milliónyi munkanélkülinek 15 lira napi dijat osztogasson Magyar orsz ág . A horvátországi bombamerényletek kapcsán Magyarország és Ausjfcrí a ellen irányuló jugoszláV sajtóvádaskodások témájával foglalkoznak még a 13.-í lapok? A "Q.d .It aliaf /lo/ részld eeen ismerteti a belgrá.