Lapszemle, 1931. február

1931-02-18 [1371]

többre 7-8 milliónál. Fantasztikus magyarfaló előadásában hivatkozott Andrássy Gyula grófnak egy 1907*ben tett állítólagos kijelentésére, hogy inkább kiirtják a tótokat az utolsó szálig, sem hogy önkormány^ zatot adjanak nekik, fantasztikus meséket adott elő az 1840-as Kossuth akasztó fákról, azt mesélve, hogy Erdélyben bírói Ítélet nélkül 4725 románt, köztük 340 asszonyt és 69 gyermeket akasztottak fel, a Bánátban és Bácskában perczel tábornok egy nap alatt 46 embert végeztetett ki és Kossuth komolyan foglalkozott azzal a gondolattal, hogy kiirtatja P szerbeket és kolonizáltatja saját miliclájával a Bánátot Ilyen alá* festés után kérdezi aztán, hogy lehet-e csodálkozni azon, hogy a.magyarországi nemzet is ég eic nem tudtak felejteni Majd azt mondja, hogy Magyanrszagnak a Bismarck utáni Európában valóban fontos szerepe volt az európai politikában és nem volt messze attól, hogy az európai politika tengelye legyen. Bismarcknak szüksége volt a dualizmusra., mert tudta, hogy a német imperialista törekvések számára osdc igy talál bástyát a Monarchia területén Mihelyt az európai politika egyensúlyát azonban felborították nem volt többé senkinek érdeke a magyar hegemónia fenntartása Ea Deák-Eötvös"féle nemzetiségi politika utján megmaradt Volna a magyarság, mondja Wickham St eed

# vezetők maradtak volnaa Duna-medencében, de a T isza Kálmán-féle soviniszta politikának nem sikerült a nemzetiségek megsemmisítése és ez az elhibázott politika a világháború után megbosszulta magát Ezután a magyar olygarchí s ellen rohan ki és 800*000 magyar mágnás /?/ revíziós erőlködéséről beszél, akik csak azért revizicSnisták, mert saját uralmuk összeomlás * tói keH tartaniok, Tisza ugyan Július elején ir.ég valóban a hadüzenet ellen foglalt állást, ismeri el Steed, de azt állit ja, hogy június 14-én, amikor a német támogatást már biztosítottnak tudta, ő is buzgón