Lapszemle, 1931. február
1931-02-17 [1371]
megvagyonosodott munkásvezérek stb* Ha valaha ma nagyon találó Deák Ferenc egykori megállapítása, hogy a magyar képviselőházba vagy sok pénz kell, vagy sok ész, Ma ugylátszik sok lehet a pénz. Egyedül Rassay Károlyról szól némi elismeréssel a cikk, József főherceg emlékiratairól cikkezik a fé lhi- ya A a J-P 3 flreptatea 14-1006, nevezetesen az emlékiratoknak a román trónnak József főherceg számára tőrtént felajánlását tárgyaló részletéről, A cikk tagadásba veszi, hogy a József főherceg által közöltek megfelelnének a valóságnak A háború után felburjánzott emlékiratokat különben ls már kétkedéssel fogadják uz olvasók, mert rendszerint 1gen szubjektív beállításnak, tehát nem megbízhatók József főherceg is elsősorban a magyar hazafi szerepében akar tetszelegni ezen emlékiratain keresztül Hiszen lehetetlen csak elképzelni ls, hogy a József főherceg által emiitett időpontban akár stirbey herceg, akár Marghiloman Romániából Bécsbe utazhattak volna, hogy ott a román trónt József főherceg számára felkínálják A^M^l£n^o^ii4&t,,uUflifüm^Aajatll^a Magyar. éAtalg nos Hitelban k elnö kigazgatő;ia .látszotta át román kézre az Impérlumvájtoz áskor T- Írja a Brassói Lapok 15-37. Ullmann a bankja tulajdonában lévő lupényi és petrozsényi szénbányákat eredetileg Manluéknak, illetve a nagyszebeni Kormányzótanácsnak ajánlotta fel 12 millió leiért s ajánlatához 10 napra szóló opciót ls adott. Az ajánlatról rögtön értesült a Bratianu-féle llberálispárt, mely a későbbi kereskedelmi miniszterét, Tancred Constantlnescut