Lapszemle, 1931. február
1931-02-16 [1371]
l*ogy Magyarországon a magyarok képezik az urnépet, AZ a vágy, hogy <5k is az uméphez tarttzzanak, okozza részben azt, hogy oly sok a tótulbeszélő magyar, mint ahogy ezt a népszámláláskor kitűnt , ífeek tulajdpnképen tót eredetűek voltak. Aaerhan azután hangsúly ózza,hogy a hivatalos statisztika szerint 1900-ban 328 882 magyar volt, kik jól birták a tőt nyelvet v és hogy ez a szám 1910 ben 40 ?í~al emelkedett, ami groteszkül csodálatos Ezt csak ugy lehetne megmagyarázni, hogy a tótul beszélő magyarok tulajdonképen nem voltak magyarok, hanem tótok, akik»más anyanyelvet beszéltek mint az anyjuk," mint ahogy ezt a magyar népszámlálás oly szépen kifejezi. Végül Auerhan leszögezi, hogy az a tény, hogy a Csehszlovákiában élő kisebbségek a legkisebb tüszurésokra is reagálnak, azt csak az bizonyitja, hogy erre n^kik meg van adva a teljes szabadság és ezért költött panaszai; kai, amelyek teljesen alaptalanok, nem engedik nyugalomhoz jutni Csehszlovákiát Ezzel szemben a magyarországi tótok vezér nélkül áll nak és ugy nemzeti mint szociális tekintetben ugy meg vannak kötözve hogy nem is mernek panaszt emelni: A Sgjiésiáfraa »egejtett cpefr. népszámlálás eiien panaszokat sorolt fel Chobot lengyel szociáldemokrata a képviselőlá:. február 13 -1 ülésén Kijelentette, hogy a népszámlálást a sziláziai lengyel lakosság rovására hajtották végre s a köztársasági lengyel párt nevében megállapítja, hogy az alkotmányellenes volt, mert Szl léziában a népszámlálási iveken kttlöm rovatot vezettek be a bzil^aia nemzetiségűek számára és ezzel a lengyel kisebbséget megkárosította. Követelte, hogy azt a Rubrikát töröljék el és a kormány uj népszáml álást rendeljen el Sziléziában, Reiss Gyula d r zsidópárti képviselő tötnyelvű beszédéban
