Lapszemle, 1931. február

1931-02-14 [1371]

lenyúlni*kw$l bizonyos,hogy az őszinte megegyezés mindkét államnak érdeke.Az a kérdés csak,vájjon tud-e a kát állam egymásnak tartós komoly biztosítékokat nyújtani a Toung-terv végrehajtását s a szerződéseket, nevezetesen a leszerelést illetően Mert a francia-német megegyezés csak akkor valósulhat meg,ha sikerfii kiegyenlíteni azt at évszázados ellentétet,mely a két államot* szembeállítja egymással a gyarmati és a haditengerészeti vetélkedést, A Hém

etor

szádnak nyújtott kölcsönt Pertinax szerint /Bohó 12/ a franoia bankok nem spontán adták*de Briand forszírozta ki. Az sem igaz^hogy a francia állam nem vesz részt a kölcsönben .mart a val ság az,hogy a bankok csak oly feltétellel voltak hajlandók a kölcsönt megadni,- a pénzügyminister kétszeri levélbeli nógatására v-ha a hivatalos Caisse des Dépots et Consignatiom. 2o%~ig részt vese abban, s ha további segítségére lesz a kölcsöntnyújtó banknak. Briand és Hösch német nagykövet a Petit Par

„ 12

0

szerint Brüning és Curtius beszédéről s a németeknek nyújtott bankkkölosöns ről tanácskoztak Az olasz-francia flottatárgyalások ösztönzésére újból Parisba érkezett Craigie angol diplomata,akit az Oeuvre 12,arra figyelmeztet, hogy inkább Rómában interveniáljon,mert az olaszok felfokozót flottaópitkezese,- mely már-már valósággá váltja a paritást,- az,ame maga után vonja a francia normális flottaprogramm folytatását,s ezáltal nyugtalanítja Angliát,mely attól tart,hogy a londoni egyezményben megállapított'standardot a franoia-olasz veraenyépitkezés miatt neki is fel kell emelnie, Az Oeuvre újból ajánlj ahogy l^ano iaország csatlakozzék a londoni 3-as egyezményhez.*A különben olaszbarát Figaro 1

2 is aggódva látja az olasz flottaépitkezest de még inkább a német hadihajók technikai tökéletességét,hangoztatja azonban

t

hogy francia részről megvan a készség az olaszokkal! megegyezésre,,