Lapszemle, 1931. február
1931-02-07 [1371]
Aa Egyesült Államok kú^kcr. .:^:.^? .A :•• . ?. ](ere,:J;>dolri_dn i-*rium most kiado tt je lentése szerint 1 930- bqn J_ z /-l tuil líárd dp/11 :ir.r.. i csökkent é s körülbelül arra a szinvonalra osett vissza, amelyen 1921 -5c 1922 ben állott, A jelentés, melyet a Nor-York Times /l8./ isooxtet minden résziben kiemeli, hogy az export-import értéke a lefolyt évbei 6..902,576.000 dollárt tett ki az elosc óv 9,640.756,000 dollárral aaec ben. A legnagyobb, vagyis 50 ^-ps, visse.aa&és az automobil-exportban •••utatkCLik. A visszaesés okait, a jeleit,'s . túltermelés k&vstkezt/ben beállott világkrisisnek talaj donit ja, Ka gy érdeklődéssel kisóri _ a _? T ey:-*Y o rk Tim es a ? ;ale^ í he rcer ;-rg entinai útját *r> arra .mutat rá /ffore-York Times 14/, begy a háború ut$B volt idő, amikor Amerika nagyon közel állt ahhoz, hogy az argenti^ai piacokról kiszoritsa Angliát, De a Has? ley-Smoot-f lo tarifát örvény hirtelen megállította az amerikai előretörést é3 Anglia gyorsan kihasznált--* a maga javára Argentinénak az uj amerikai vámpolitika, -szülte Atierikáéi lenes hangulatát Tekintve az argentínai piac nagy felvevőképes '';/'t_ Angliának mindenesetre megéri az erőfeszítést, Annál is inkább, mert Argontinában még nem fejlődtek ki olyan öni'o-ntartáol ambiciókj mini ... d ominiumokban és mint par excellenee agrár'illám szinte predesztinálva van a a ipari Angliával való kereskedelemre. A -Te-w-York Times szemrehányólag jegyzi meg, hogy Anglia rég felismerte azt ? a.mit az amer ikai. rifapolitikusok nem akarnak meglátni: hogy a külföld csak akkor tud vé tárolni, ha megadatik neki az eladásra is a lehetőség. Török tisztek amer ikai kiképzése A Hew-York Times /15/ e angórai jelentése szerint a török kormány k*t legkiválóbb katonatirs t ját küldi az Egyesült Államokba kiképeztetek c 'Íjából A lap megjegyzi hogy ez az első emmt, hogy török katonatisztek amerikai kiképzésben fognak részesülni. .
