Lapszemle, 1931. január

1931-01-03 [1370]

4 Politika /27/ vezércikke azt tárgyalja hogy a gazdasági lágválságból a pénzzel rendelkező államok pénzügyi nagyságai azok felé az országok felé fordulnak amelyekben pénzüket jól jövedelmező beruházásokba fektethetik s a kamaton kivüi gyáraik részére szállításokat is biztosíthatnak Délszlávia elsősorban ilyen ország de az 111cni kttlfftlrtl fcariMz.<gl kölcsönökhöz budapesti és b

écsi közvetít

ők jelentkeznek, akik ismerik régebb idő óta a délszláviai viszonyokat és ott pénzügyi társadalmi stb összeköttetéseik vannak k laP figyelmezteti a pénzembereket. hogy ebektől a közvetítőktől tartózkodjanak; mert érthető politikai okokbói ezek iránt bizalmatlan a délszl áv 61 1 gm s bizalmatlanságát átviszi még az olyan amerikai angol vagy más vállalatokra is. amelyeknek fiókjaik vanneV Bécsben vagy Budapesten. az abszolutizmus proklamálása óta a délszláv bankjegyforgalom ércfedezete 452 millió aranydinárról 2S5 millióra esett le, A csökkenés 165 millió aranydinár vagyis az egész fedezet 36 jS-a» Ez a veszteség a dinár árfolyamának a külföldi börzéken való mesterséges; fentartáaára ment el s Így érthető, hogy a belgrádi felelős pénzügyi körök egyre jobban szeretnék a külföldra hárítani a dinárárfolyamfentartásának költségeit* Minthogy az ország kereskedelmi mérleg* e

z idén nagyon is passziv maradt, csak külföldi kölcsön segíthet, ezért mindent elkövetnek, hogy a franciáktól dinár-stabilizálási kölcsönt vehessenek fel A kölcsöntárgyalások kezdetekor Parisból szakembert küldtek a belgrádi Nemzeti Bank statusának megállapítására Ennek j szaksmbernek jelentése olyan kedvezŐtlem volt, hogy Páns 9 stabilizáló kölcsön megadását a következő feltételektől tette függővé : a Nemzeti Bank statútumának megváltoztatása, más elnök állítása a bank élére a egy francia kormánykiküldött bevételt ellenőrnek./Gric 30/