Lapszemle, 1931. január

1931-01-20 [1370]

cikke megemlíti, Hogy a versaillesi tükörteremben történt császár proklamáció történelmi jelenetének még két szemtanuja él kö>öttük Hindenburg birodalmi elnök. Nem sikerült teljesen a katollcíg must a protestáns császári oirodalomba beleilleszteni és nem sikerült az ujabban feltörekvő munkásságot a nemzet haladásához va ló csatlakozásra rábírni A fővétkes ebben a politikai kudarcban a polgárság, amely nem teljesítette politikai kötelességét Amikor 1918 novemberében öreg katonatisztek véget vetettek életüknek, mert nem voltak képesek az ország gyalázatot túlélni, sok másnak is ugy tünt, mintha a német nép véglegesen halálra lenne Ítélve És amikor a versaillesi békediktátum Jött, akkor német és külföldi tudósok az órával a kezükben számították ki, hogy meddig fogna még tartani, amíg a német nemzet ki lesz pusztítva Azok az évek, amelyek következtek, rettenetesek voltak, ámde mégis áll a Német Birodalom és egy olyan halálos ellenség, mint Clemenceau még röviddel halála előtt azt jósolta meg, hogy Németország még Ismét talpra áll A nemzeti gsndolat a német szivekben évszázadok óta sohasem volt olyan erős,mint ma Annak a csőcseléknek az ordítozása, amely nem Ismer hazát, már nem bir jelentőséggel, mert ez a hazaáruló szellem a valóságban már régen eljátszotta játékó+ A ÜAZ /18-27/ ezenkívül az egykori "Norddeutsche Allgemeine Zeitung" 1871 január 19-1 és 24-1 közleményeit ismerteti a császárság proklamálásáről A nagynéniéi Deutsche Tagesztg /17-29/ cikke inkább történelmi visszapillantást hoz, majd azt mondja, hogy a jelen Idő minden béklyója dacára január 18-ika az öröm napja is, mert a harmincéves háborúban majdnem kihalt Németországon a birodalmi gondolat, ellenben ma ez a gondolat a német nép túlnyomó .többségében eleven január 18-át, mint a porosz Ifjúság ás a német