Lapszemle, 1931. január

1931-01-17 [1370]

közül az egyik főként Németországgal kivan barátságos viszonyt ápolni, mig a másik a mértékadóbb a Franciaországhoz való hagyományos viszonyhoz ragaszkodik. A oelgrádl politika számára ezek az ellentétek mindig azáltal oldódtak meg, hogy német-francia megegyezésre számítottak Azok a nehézségek, amelyek ez elé a iiegegyezés elé tornyosultak ennélfogva Belgrádot is érintették és ez az utóbbi időben még élesebbé vált, amikor a francia politt ka középeurópai é3 déleurópai szövetségtársai politikailag és pénzügyileg szorosabban igyekezett magához vonni, mig ugyanakkor a német balkánpolitika, sem politikailag, sem gazdaságilag nem lett abban a mértékben aktiv, mint ahogyan azt a Délkeleten várták, Lehetséges, hogy ez a fejlődés járult hozzá a délszláv politika korrektúrájához, amelyben a francofil irány kerekedett felül Khhez járul még, hogy Belgrádban nem tetszett az

n

1914

M

. cimü filmre gyakorolt hivatalos német befolyás, amelyhez a német külügyi hivatal kívánságára irtak előszót, amely a háborús vétkességet tisztán a szerbekre toljaA romániai németségnek a gyulafehérvári Ígéretek teljesítése terén való csalódása óriási nagy a Prankf, Ztg /16-39/ bécsi L-jelzésű levelezőjének tudósítása szerint Ennek a csalódásnak Ottó Roth adott a német párt nevében kifejezést a parlamentben, jelezvén, hogy pártja uj elvi állásfoglalást tesz megfontolás tárgyává Majd Rudolf Brandsch legutóbbi szereplését ismerteti a kisebbségeknek három kategóriába való beosztása tekin tétében, amely a magyaroknál a felháborodás vlsszangját keltette A német párt Brandsch ellen foglalt állást határozatában és ezáltal, a romániai németség egysége van veszélyeztetve/ ff* O